A magyar származású brit író, David Szalay kapta idén a Booker-díjat, a világ egyik legrangosabb irodalmi elismerését. A zsűri szerint a Flesh című, sötét, mégis lenyűgöző regénye „olyan könyv, amilyet még sosem olvastak korábban."
Szalay hatodik regénye, a Flesh egy István nevű férfi életét követi nyomon kamaszkorától középkoráig. A történet Magyarországon indul egy sokkoló jelenettel, majd a főhős katonai évein át Londonig jut, ahol az elit világában próbál boldogulni. A minimalista stílusban írt könyv olyan témákat boncolgat, mint férfiasság, osztálykülönbség, migráció, trauma, szexualitás és hatalom.
„Olyan könyv, amilyet még nem olvastunk”
A Guardian beszámolója alapján a díjat átadó ceremónián Roddy Doyle, az ír zsűrielnök úgy fogalmazott: „Ez sok szempontból sötét könyv, de öröm olvasni.” A zsűriben többek között Sarah Jessica Parker és az író Ayọ̀bámi Adébáyọ̀ is helyet kapott, és döntésük egyhangú volt.
Doyle szerint Szalay regénye "egy olyan munkásosztálybeli férfit állít a középpontba, aki ritkán kap irodalmi figyelmet” – és arra ösztönzi az olvasót, hogy „nézzen a férfiarc mögé”.
A könyv egyébként a Penguin kiadó Jonathan Cape imprintjénél jelent meg – ez már a kiadó tizedik Booker-díjas műve.
Új erőre kapott a könyvek betiltása az amerikai iskolákban
Ki is az a David Szalay?
A Montrealban született író édesapja magyar, édesanyától kanadai. Londonban nőtt fel, élt Libanonban és Nagy-Britanniában, jelenleg Bécsben lakik. Az Oxfordon végzett Szalay korábban reklámértékesítőként dolgozott, ebből az élményből született első regénye, a London and the South-East. Azóta több sikeres könyvet írt, köztük a Turbulence és All That Man Is című műveket – utóbbi már 2016-ban is a Booker-díj döntősei között szerepelt.
Mi az a Booker-díj?
A Booker Prize a világ egyik legrangosabb irodalmi díja, amelyet évente ítélnek oda a legjobb angol nyelvű, az Egyesült Királyságban megjelent regény szerzőjének. Az 1969-ben alapított díj nemcsak szakmai elismerést, hanem 50 000 font pénzjutalmat is jelent. A korábbi győztesek között olyan írók szerepelnek, mint Margaret Atwood, Salman Rushdie, Hilary Mantel vagy Kazuo Ishiguro.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
