Törött elemek, laza csavarok, kiálló élek – a játszóterek 37 százaléka balesetveszélyes

Idén 281 játszótéren összesen 1 907 eszközt vizsgáltak a kormányhivatalok a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság irányítása alatt – jogszabálysértést a játszóterek 37 százalékánál, az eszközök 23 százalékánál állapítottak meg, és eddig 5 750 000 forint bírságot szabtak ki. 

Számos megelőzhető baleset történt az elmúlt években

2019 szeptemberében Érden egy még át nem adott játszótéren gyerekek munkagödrökbe léptek, egyikük nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett; ugyanebben az időszakban Csányban egy balesetveszélyes mászóka kidőlt három óvodásra, egy kislány meghalt, két társán könnyebb sérülés keletkezett.

Szintén 2019 őszén a budapesti XVI. kerületi alagútcsúszdán az első napokban több gyerek megsérült, köztük sípcsonttörés és fogkitörés is előfordult; 2022 nyarán Szegeden a Roosevelt téri trambulin használata közben több gyerek is megsérült, egyesek csonttörést szenvedtek, a játékot elszállították; 2023-ban Kömörőn egy 13 éves fiú súlyosan megsérült, amikor a születésnapján leszakadt alatta a korhadt fából készült csúszda korlátja, métereket zuhant, hát- és szegycsontja, valamint ujja sérült.

Miből áll egy vizsgálat, milyen gyakran kell elvégezni?

A játszóterekre és játszótéri eszközökre vonatkozó legfontosabb hazai jogszabály a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet, melynek hatálya a játszótéri elhelyezésre szánt és a játszótéren elhelyezett eszközökre terjed ki.

Az újonnan telepített játszótéri eszköz csak akkor vehető használatba, ha egy kijelölt szervezet elvégezte a használatbavétel előtti ellenőrzést, és megállapította, hogy az megfelel a biztonságossági követelményeknek. Amennyiben nem felel meg, nem kerülhet használatba.

A már használatban lévő eszközök állapotát és biztonságosságát legalább háromévente kell vizsgálni. Ha az ellenőrzés során az eszközt nem megfelelőnek értékelik vagy balesetveszélyessé válik, az üzemeltető köteles azonnal intézkedni: javítani vagy elbontani, és az intézkedéseket dokumentálni. Az játék használatát addig meg kell akadályozni, amíg nem lesz biztonságos.

Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság

Mitől lesz biztonságos egy eszköz – mit láthatunk kívülről?

Amikor szülőként vagy járókelőként szeretnénk megállapítani egy játszótéri eszközről, hogy mennyire biztonságos, néhány látható jel alapján következtethetünk rá:

• Adattábla és jelölés: a rendelet előírja, hogy a játszótéren jól látható táblán fel kell tüntetni az üzemeltető nevét, címét, elérhetőségét, valamint az európai segélyhívószámot (112).
• Törött elemek, laza csavarok, kiálló élek: ha a szerkezeteken repedés, rozsdásodás, törött alkatrészek vannak, az intő jel lehet.
• Kiálló, hegyes részek vagy éles sarkok: ezek fokozott sérülésveszélyt jelentenek, és nem felelnek meg a rendelet 9. §-ában írt biztonságossági követelményeknek.
• Megfelelő burkolat és ütéscsillapítás: ha a talaj alatt nincs megfelelő gumiburkolat, homok vagy más ütéscsillapító réteg, különösen magasabb esésmagasságnál ez komoly kockázat. (Itt kapcsolódik az MSZ EN 1177 szabvány)
• Stabilitás, billegés, lötyögés: ha mozgatásra billeg, inog, nem stabil, az gyanús.
• Eltérő karbantartási állapot: ha az egyik rész rendben van, a másik nem – következtethetünk arra, hogy nincs rendszeres karbantartás.
• Hiányzó vagy elavult nyilvántartások, dátumok: ha láthatóan régóta nem volt karbantartás (pl. az adattáblán fel volt tüntetve korábbi időpont), az intő jel lehet.

Ki a felelős, kit kell értesíteni, ha problémát látunk?

A felelős minden esetben az üzemeltető, tehát az a természetes vagy jogi személy, aki a játszótéri eszköz üzemeltetéséért felel, vagy akit erre feljogosítottak. Ez lehet az önkormányzat, intézmény (iskola, óvoda) vagy magánvállalkozó, akik fenntartják a játszóteret.

Ha valamilyen veszélyes hibát észlelünk, haladéktalanul jelezzük az üzemeltetőnek – lehetőleg írásban, hogy későbbi bizonyítékként is szolgáljon.

Ha az üzemeltető nem reagál: a fogyasztóvédelmi hatósághoz (NKFH / illetékes kormányhivatal) lehet panaszt tenni, amely jogosult intézkedni (pl. helyszíni ellenőrzés, használat tilalma, bírság). A jogszabály szerint a hatóság az ellenőrzéseken túl részt vesz abban is, hogy a kötelezettségek betartását betartassa.