Új kulturális központ nyílt Budapesten: otthonra talált a Freeszfe

A Freeszfe Egyesület új fejezetet kezdett a főváros támogatásával: a Szabolcs utcai egykori iskolaépületből kortárs és független kulturális központot hoznak létre.

A Freeszfe Egyesület végre birtokba vette a Szabolcs utca 27. szám alatti egykori iskolaépületet, amelyet kulturális központtá alakítanak. A FREEDOM névre keresztelt helyszín a kortárs és független művészeti élet új bázisa lesz Budapesten.

Karácsony Gergely főpolgármester nemrég bejelentette, hogy a Freeszfe csapata veheti át a pesti Jurányit, amely a független színházak új alkotó- és játszóhelyeként működik tovább. A hétvégén már a Szabolcs utcai központ megnyitójáról is beszámolt: „Egy olyan teret hoznak létre, ahol a szabadság nemcsak belül él, hanem közösségben is megosztható” - írta közösségi oldalán.

„Budapestnek ma talán a legnagyobb szüksége arra van, hogy legyenek szabad terei. Olyan helyek, ahol a művészet, az együttműködés és a közösség ereje formálja a jövőt”

– tette hozzá Karácsony, aki az épület szimbolikus kulcsát személyesen adta át a Freeszfe hallgatóinak.

 

Az új központ létrehozására még korábban írt ki pályázatot a főváros. A FREEDOM célja, hogy olyan közösségi és kulturális térként működjön, amely teret ad a független művészetnek, az együttgondolkodásnak és a szabad alkotásnak.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.