Új gépészeti tanműhelyt adott át a MOL Százhalombattán

Az egyetemi órákon túl, gyakorlati tudást szerezhetnek a MOL duális képzésében részt vevő gépész- és vegyipari szakembernek készülő középiskolások és egyetemisták.

Modern eszközökkel, ipari körülmények között

Több mint 1,3 milliárd forintos beruházással új Gépészeti Tanműhelyt nyitott a MOL Százhalombattán a Dunai Finomítóban, ahol a duális képzésben részt vevő diákok modern körülmények között szerezhetnek gyakorlati tudást.

Az új, 1700 négyzetméteres központban többek között gépgyártástechnológiai technikus, gépésztechnikus, hegesztő vagy CNC forgácsoló szakmát tanuló diákok készülhetnek fel a munka világára. A tanműhelyben a tanulók nemcsak korszerű eszközökkel dolgozhatnak, hanem megismerik a MOL vállalati kultúráját és biztonsági előírásait is.

 

MOL
MOL

Pályakezdők valódi tapasztalattal

A MOL évek óta építi ki saját duális képzési rendszerét: több száz középiskolás és egyetemista vesz részt a programban országszerte, közülük sokan később a cégnél helyezkednek el. A vállalat célja, hogy a pályakezdők ne csak elméleti tudással, hanem valódi ipari tapasztalattal lépjenek a munkaerőpiacra.

A szakképzésért felelős helyettes államtitkár az átadón kiemelte:

szükség van biztos gyakorlati tudásra, olyan szakemberekre, akik a legkorszerűbb technológiákat nemcsak megérteni, hanem magabiztosan használni is képesek.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.