Az egyetemi órákon túl, gyakorlati tudást szerezhetnek a MOL duális képzésében részt vevő gépész- és vegyipari szakembernek készülő középiskolások és egyetemisták.
Modern eszközökkel, ipari körülmények között
Több mint 1,3 milliárd forintos beruházással új Gépészeti Tanműhelyt nyitott a MOL Százhalombattán a Dunai Finomítóban, ahol a duális képzésben részt vevő diákok modern körülmények között szerezhetnek gyakorlati tudást.
Az új, 1700 négyzetméteres központban többek között gépgyártástechnológiai technikus, gépésztechnikus, hegesztő vagy CNC forgácsoló szakmát tanuló diákok készülhetnek fel a munka világára. A tanműhelyben a tanulók nemcsak korszerű eszközökkel dolgozhatnak, hanem megismerik a MOL vállalati kultúráját és biztonsági előírásait is.
Pályakezdők valódi tapasztalattal
A MOL évek óta építi ki saját duális képzési rendszerét: több száz középiskolás és egyetemista vesz részt a programban országszerte, közülük sokan később a cégnél helyezkednek el. A vállalat célja, hogy a pályakezdők ne csak elméleti tudással, hanem valódi ipari tapasztalattal lépjenek a munkaerőpiacra.
A szakképzésért felelős helyettes államtitkár az átadón kiemelte:
szükség van biztos gyakorlati tudásra, olyan szakemberekre, akik a legkorszerűbb technológiákat nemcsak megérteni, hanem magabiztosan használni is képesek.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
