Őszi óraátállítás 2025: korábban érkezik, mint gondolnánk

Nemsokára nyerünk plusz egy óra alvást.

  • Rodler Lili

Az óraátállítás tavasszal és ősszel esedékes, így március és október utolsó vasárnapján kell átállítani az órákat egyel előrébb vagy hátrább. Ennél fogva általában az őszi óraátállításnak sokkal jobban szoktak örülni, ugyanis egy órával többet lehet aludni. Erre pedig

Október 26-a virradóra kerül majd sor.

Mutatjuk mikor lesz a 2025/2026-os tanévben az őszi szünet

Ez egyébként az elmúlt évek legkorábban érkező óraátállítása, ugyanis eddig a hónap utolsó pár napjára esett.

Tehát, ami jó hír: október 26-án hajnali 3-ról 2-re kell tekerni a mutatókat, így plusz egy órácskát lehet majd aludni. Viszont ezzel az órával az is jár majd, hogy az éjszakák meghosszabbodnak és már délután 4-5 körül olyan érzésünk lesz, mintha mindjárt este 11 lenne.

Mióta állítják vissza ősszel az órákat?

Érdekességek az óraátállításról:
  • Az óraátállítást eredetileg az energiamegtakarítás miatt vezették be – ma már a hatás vitatott, de a szokás maradt.
  • Az Európai Unió évekkel ezelőtt felvetette, hogy eltörlik, de a tagállamok nem tudtak megegyezni, maradjon-e inkább a nyári vagy a téli idő. Így minden maradt a régiben.
  • A modern eszközök maguktól átállnak, de a biológiai óránknak általában kell 2-3 nap, mire alkalmazkodik.
  • Kutatások szerint a tavaszi előreállításkor többen érzik magukat fáradtnak és ingerlékenynek, ősszel viszont a legtöbben örülnek a plusz alvásnak.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.