A fiatal férfi korábban szeretetotthonból és kollégiumból is lopott.
Május 20-án hajnalban szólalt meg az egyik pécsi óvodában a riasztó. A biztonsági cég értesítette az intézmény vezetőjét, aki megkért egy kollégát, hogy nézzen körül, betörtek-e. A látvány sokatmondó volt, a bejárati ajtó félig nyitva maradt, és letépték a riasztó beltéri egységét, majd a kukába dobták - írja a police. hu.
A rendőrök is rövidesen kiérkeztek, és elkezdték rögzíteni a nyomokat. Hargitai Norbert törzszászlós, a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Technikai Osztály nyomozója úgy fogalmazott, hogy követték a nyomokat, amikor furcsa dologra lettek figyelmesek.
Éppen az egyik helyen vettük le az ujjlenyomatokat, amikor egy fekete árnyékot vettem észre. Szóltam a technikus kollégámnak, hogy mintha lenne ott valaki. Igazam is lett. A betörő épp egy irodában próbált elbújni. Már előkészített három laptopot egy szatyorba, magára vett három női kabátot, és a zsebeit mindenféle „kincsekkel” tömte tele: ceruzákkal, filcekkel, kötszerekkel, érmékkel.
- tette hozzá, majd kiemelte, hogy a betörő azt hitte, hogy leállította a riasztót. Azt nem tudta, hogy működésbe lépett a szabotázsjelző is, így a rendőrök már az épületben voltak, mire ő észbe kapott.
Az elfogás után kiderült, hogy a betörőnek nem a mostani volt az első kalandja. Május 17-én egy üzletből füstölt húst, egy szeretetotthonból tisztálkodószereket lopott, miután felfeszítette az egyik szekrényt. De még az óvodai betörés előtt sem tudta megállni, hogy egy közeli kollégiumból ne vigye magával néhány diáklány melegítőfelsőjét, amiket fel is vett.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
