A látogatókat evakuálták, amíg az állatok vissza nem mentek a majomházba.
Június 17-én kedden elszabadult négy orángután a frankfurti állatkertben – írta meg a Frankfurter Rundschau. A látogatókat azonnal evakuálták, az állatok és a sáját védelmük érdekében is, ugyanis nem veszélytelen állatfaj.
A szökésükben nagy segítséget jelentett a Borgori-erdőnek nevezett kültéri futtatójuk zárjának meghibásodása. Így könnyedén meg tudták ők is látogatni a szomszédjukban lévő lakótársaikat.
Az állatkerti dolgozók bezártak minden kaput és a kasszákat is. Nagyjából egy órányi barangolás után azonban az orángutánok visszamentek a saját kifutójukba. Ehhez viszont az is kellett, hogy a gondozóik egyesével a nevükön szólítva hívogassák őket.
A hírportál szerint a 6 orángutánból valószínűleg a 4 négy tinédzsernek számító példány döntött az állatkert feltérképezésé mellett, ugyanis a gondozók a felnőtt hímet és nőstényt találték egyedül a kifutóban. A veszély elhárítása után visszaengedték a látogatókat az állatkertbe.
Egyike a veszélyeztetett állatfajoknak
Az orángutánok több alfaja is a legveszélyeztetetteb állatokhoz tartozik világszinten. Sajnos a természetes élőhelyükön történő erdőirtások miatt kritikussá vált a helyzetük, többek között ezért is figyelnek az állatok védelmére fokozottan és igyekeznek szaporítani őket.
A frankfurti állatkertben legutóbb 2018-ban született orángután bébi, nem sokkal később pedig a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykertben is született 2020-ban egy baba, Móric. Sajnos ő két évre rá egy vele született betegség miatt elpusztult.
Kifejezetten nagy dolognak számít, ha állatkerti körülmények között sikerül szaporítani veszélyeztetett állatfajokat. Sajnos nem mindig eredményes, mivel rengeteg komplikáció merülhet fel, de folyamatosan próbálkoznak, hogy fenn tudják tartani ezeket a fajokat.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
