60 évig kellene spórolnia egy mai 25 évesnek ahhoz, hogy önerőből lakást tudjon venni

Egy mai huszonévesnek már szinte esélye sincs saját erőből lakáshoz jutni — a számok durván rámutatnak, mennyire kiszorultak a fiatalok a lakáspiacról.

Budapest egyes kerületeiben egyetlen négyzetméter használt lakás ára akár háromszorosa is lehet egy diplomás fiatal átlagos havi fizetésének - írja a Portfolio.hu. Ha valaki a nettó jövedelmének a negyedét félre tudná tenni havonta, akkor hitel nélkül közel 60 évébe telne összegyűjteni egy 60 négyzetméteres lakás árát — vagyis egy 25 éves fiatal elméletileg 85 évesen tudna önerőből lakást venni.

Megszorongatta a budapesti albérletpiacot az Erasmus-diákok elmaradása

Bár a lap kiemeli, hogy a példa elméleti, jól mutatja, mennyire elszakadtak az ingatlanárak a jövedelmektől. A legdrágább fővárosi kerületekben már egyetlen négyzetméterért 2,7 havi nettó fizetésnyi összeget kellene kifizetni. Bár a drágulás Budapesten a legszembetűnőbb, országosan is hasonló a helyzet.

A cikk emlékeztet arra, hogy a 90-es évek eleje után utoljára 2004-ben voltak ilyen magasak a lakásárak a bérekhez képest, és a lakáspiaci statisztikák szerint 2014 volt az utóbbi évtizedek legkedvezőbb időszaka lakásvásárlásra Magyarországon.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.