2010 óta 230 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon

Magyarország az ingatlanok eladási ára és a bérleti díjak tekintetében is azok közé az uniós országok közé tartozik, ahol a legdrasztikusabban emelkedtek az árak.

  • Székács Linda

2010 óta megháromszorozódtak az ingatlanárak Magyarországon és Észtországban. Az eladási árak 2024-ig, azaz 14 év alatt mintegy 230 százalékkal emelkedtek - világít rá az Eurostat.

A január 10-én megjelent beszámolójában az Eurostat azt írja, 2024 harmadik negyedében az ingatlanok eladási ára az Európai Unióban körülbelül 3,8 százalékkal, míg a bérleti díjak jellemzően 3,2 százalékkal emelkedtek 2023 azonos időszakához képest. 2010 és 2024 között azonban az ingatlanok piaci ára átlagosan mintegy 54,1 százalékkal nőtt az unió 20 tagállamában.

Az emelkedés mértéke országonként eltérő, ráadásul nem is kicsit. Míg Olaszországban például a lakásárak tekintetében 4 százalékos csökkenést tapasztaltak,

  • Luxemburgban 103 százalékkal,
  • Bulgáriában 110 százalékkal,
  • Portugáliában 113 százalékkal,
  • Ausztriában 114 százalékkal,
  • Csehországban 135 százalékkal,
  • Lettországban 154 százalékkal,
  • Litvániában 181 százalékkal,

Magyarországon és Észtországban pedig 230 százalékkal emelkedtek az árak a lakáspiacon.

 

Shutterstock

Az albérleti díjak tekintetében kevésbé drasztikus, de szintén látványos az emelkedés. 26 tagállamban átlagosan 26 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Magyarország itt is az élbolyba tartozik; itt 108 százalékkal emelkedtek az árak 14 év alatt. Minket csak

  • Írország (109%),
  • Litvánia (183%) és
  • Észtország (216%)

előz meg.

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.