2010 óta 230 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon

Magyarország az ingatlanok eladási ára és a bérleti díjak tekintetében is azok közé az uniós országok közé tartozik, ahol a legdrasztikusabban emelkedtek az árak.

  • Székács Linda

2010 óta megháromszorozódtak az ingatlanárak Magyarországon és Észtországban. Az eladási árak 2024-ig, azaz 14 év alatt mintegy 230 százalékkal emelkedtek - világít rá az Eurostat.

A január 10-én megjelent beszámolójában az Eurostat azt írja, 2024 harmadik negyedében az ingatlanok eladási ára az Európai Unióban körülbelül 3,8 százalékkal, míg a bérleti díjak jellemzően 3,2 százalékkal emelkedtek 2023 azonos időszakához képest. 2010 és 2024 között azonban az ingatlanok piaci ára átlagosan mintegy 54,1 százalékkal nőtt az unió 20 tagállamában.

Az emelkedés mértéke országonként eltérő, ráadásul nem is kicsit. Míg Olaszországban például a lakásárak tekintetében 4 százalékos csökkenést tapasztaltak,

  • Luxemburgban 103 százalékkal,
  • Bulgáriában 110 százalékkal,
  • Portugáliában 113 százalékkal,
  • Ausztriában 114 százalékkal,
  • Csehországban 135 százalékkal,
  • Lettországban 154 százalékkal,
  • Litvániában 181 százalékkal,

Magyarországon és Észtországban pedig 230 százalékkal emelkedtek az árak a lakáspiacon.

 

Shutterstock
Az albérleti díjak tekintetében kevésbé drasztikus, de szintén látványos az emelkedés. 26 tagállamban átlagosan 26 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Magyarország itt is az élbolyba tartozik; itt 108 százalékkal emelkedtek az árak 14 év alatt. Minket csak
  • Írország (109%),
  • Litvánia (183%) és
  • Észtország (216%)

előz meg.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.