Érettségi 2026: ezek a pontozási és osztályozási szabályok
Hány százaléktól van meg a kettes vagy az ötös? Hány pontot lehet elérni a közép- vagy az emelt szintű szóbelin? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A dán kormány közölte, hogy megváltoztatja a hatályos jogszabályokat, és az összes általános és alsó tagozatos középiskolákat telefonmentessé teszi – írta meg a Guardian. Tehát a törvény értelmében szinte minden 7 és 16-17 év közötti gyereknek tilos lesz a telefonját az iskolába vinnie, sőt az iskola utáni klubokba sem vihetik a készülékeiket magukkal.
A törvény bevezetéséhez nagyban hozzájárult Mette Frederiksen, a 2023-ban létrehozott dán jóléti bizottság miniszterelnökének vizsgálatának eredményei riadalmat keltettek a fiatalok életének digitalizálódása miatt, ezért egy jobb egyensúlyt sürgetett a digitális és az analóg élet között. A jelentés 35 ajánlása között szerepelt az is, hogy a kormánynak törvényben kell tiltania a telefonok használatát az iskolákban és az iskola utáni klubokban.
„Az iskolának ismét oktatási térnek kell lennie, ahol van hely a gondolkodásra, és ami nem a tinédzserek hálószobájának meghosszabbítása.” – nyilatkozta Mattias Tesfaye, a gyerek- és oktatásügyi miniszter Politikennek. Azt is hozzátette, hogy a helyi önkormányzatoknak lehetőségük lesz kivételeket tenni, többek között a sajátos nevelésű gyerekek esetében, de Tesfaye hozzátette, hogy szerinte a mobiltelefonok és a tabletek „nem tartoznak az iskolába, sem a szünetekben, sem a tanítás alatt”.
A bizottság kutatása szerint a fiatalok 94 százalékának már 13 éves kora előtt volt profilja a közösségi médiában, annak ellenére, hogy számos közösségi médiaplatform esetében ez a korhatár a minimum. A 9 és 14 év közötti fiatalok átlagosan napi 3 órát töltöttek a TikTokon és a YouTube-on.
A bizottság szerint ez is jelentősen növeli annak a veszélyét, hogy a gyerekek olyan negatív hatásoknak vannak kitéve, mint a folyamatosan elvárt elérhetőség és a nem megfelelő tartalmak, illetve funkciók. Emellett elvonják a digitális eszközök a figyelmüket az életkoruknak megfelelő és fontos dolgokról, mint például a játék a szabadban, a barátokkal és a családdal töltött személyes időtől, az olvasástól és egyéb elmélyülést igénylő tevékenységektől.
„A technológiai vállalatokat arra kellene kötelezni, hogy megvédjék a gyerekeket a „függőséget okozó” dizájntól és a nem megfelelő tartalomtól, a szülőknek pedig nem szabadna okostelefont vagy tabletet adniuk a gyerekeknek, amíg azok be nem töltik legalább a 13. életévüket” – javasolja a bizottság.
Rasmus Meyer, a bizottság elnöke a telefonok betiltását az iskolákban való dohányzás betiltásához hasonlította. „Abban a pillanatban, ahogy a gyerek telefonhoz jut, az átveszi az élete felett az irányítást” – jelentette ki.
Egy tavaly készült francia felmérés is azt állapította meg, hogy 13 éves korukig nem szabadna megengedni a gyerekeknek az okostelefon használatát. Ráadásul Franciaországban 2018 óta tilos az általános és középiskolásoknak az iskola területén használni a telefonjaikat. 15 éves korig egy úgynevezett digitális szünetet próbálnak tartani, ami annyit jelent, hogy a diákoknak érkezéskor le kell adniuk a telefonjaikat.
Norvégiában is nemrég jelentették be, hogy bevezetik a 15 éves alsó korhatárt a közösségi médiára, hogy megvédje a gyerekeket a fals tartalmaktól. De tavaly Albánia és Ausztrália is beállt a közösségi média korlátozók közé.
