Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Ahogy beköszönt az ősz, nemcsak a levelek kezdenek sárgulni, hanem sokaknál felmerülhet a kérdés, hogy mikor is kell pontosan az órát tekerni – na és persze az sem mindegy, hogy merre.
Az őszi óraátállítás igazi időbűvészkedés: október utolsó vasárnapján egy varázsütésre egy órával vissza kell állítani az időt. Ez az a nap, amikor mindannyian azt hisszük, hogy "nyertünk" egy extra órát, hogy tovább lustálkodjunk (vagy hogy legalább ezt higgyük).
Már Benjamin Franklin is javasolta
Az óraátállítás gondolata nem valami modern kori furcsaság, hanem a múlt század egyik "legkreatívabb" ötlete volt. Az egyik első kezdeményező Benjamin Franklin volt a 18. században, aki azt javasolta, hogy korábban keljünk, így kevesebbet kell majd a gyertyát égetni. (Ez persze egy korabeli formája volt annak, hogy mondjuk, "kapcsold le a villanyt, hogy spóroljunk az árammal".)
Azonban az óraátállítást néhány évszázaddal később, hivatalosan a 20. század elején vezették be az országok, hogy energiát takarítsanak meg. Az volt a céljuk, hogy az emberek a nappali világosságot jobban kihasználják, hogy kevesebb mesterséges fényre legyen szükségük, de be kell vallani, a logika kissé kifacsart: tekerjünk egyet az órán, és az univerzum majd elintézi a többit.
Magyarországon először 1916-ban vezették be az óraátállítást az első világháború idején. Azóta többször megszüntették, majd újra bevezették, legutóbb 1980-ban, és azóta minden tavasszal és ősszel megpróbáljuk megjegyezni, hogy "előre vagy éppenséggel hátra kell-e tekerni" az órát.
Eltörlik az óraátállítást?
Bár ősszel egy órával többet alszunk az óraátállítás miatt, ami elméletben szép, de valójában a testünknek egy-két nap, sőt akár egy hét is kellhet, hogy megszokja az új napirendet. Arról nem beszélve, hogy az óraátállítás sokak számára inkább okoz zavart, mint hogy bármilyen energiát is megspórolna. Egy extra óra alvás jólesik ugyan, de cserébe délután ötkor már szinte olyan, mintha éjfél lenne, ami akár depresszióhoz is vezethet.
Sok országban éppen ezért heves viták folynak arról, hogy eltöröljék-e az óraátállítást. Az Európai Unió 2019-ben úgy döntött, hogy az országok eldönthetik, szeretnék-e folytatni ezt a hagyományt vagy sem, de a konkrét változások még váratnak magukra.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.