A jászberényi karateedző egykori tanítványa szerint a nagy köztiszteletnek örvendő edző rendszeresen visszaélt erejével.
Az Eduline is beszámolt arról, hogy egy szolnoki karateedző úgy felrúgott egy 8 éves gyereket a kalandparkban, hogy a fiú a levegőben megpördült és a fejére esett. A Fókuszban megszólalt a korábban a Novák Katalin által kitüntetett férfi egykori tanítványa, Hagyó Márton is, aki szerint az edző rendszeresen visszaélt az erejével és bántalmazta a tanítványait.
Hagyó még 10 éves korában néhány hónapig járt az edzésekre, mert érezte, hogy valami nincsen rendben. Ha valamit rosszul csinált egy gyerek, vagy az edző egyszerűen csak meg akarta büntetni, azt kérdezte, hogy "combost vagy gyomrost kérsz büntetésnek?"
Akkor akár egy 10-15-20 éves gyereket felállított, a csoport addig megállt, végig kellett nézni, hogy valaki vár egy combost, egy gyomrost. Hogyha gyomrost kértél, akkor nyilván a combodra, olyan helyre ütött, ahol nem számítottál rá. Felállított, kaptál egy gyomrost, összeestél
- mondta az egykori tanítvány a Fókusznak.
A karateedző szerdán közleményt adott ki, majd megszüntette az egyesülete honlapját is. Az RTL Híradónak nyilatkozó ügyvéd úgy fogalmazott, hogy az edző akár börtönbe is kerülhet, ha pedig kiderül, hogy korábban is bántalmazott gyerekeket, akkor az súlyosbító körülménynek számít.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
