Öt év alatt 23-szor vizsgázott a magyar (negatív) KRESZ-rekorder

Mi nem szívesen ülnénk be mellé.

  • Székács Linda

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) adatai szerint a KRESZ-vizsga negatív csúcstartója öt év alatt 23 alkalommal futott neki a jogosítvány megszerzéséhez elengedhetetlen vizsgának, mielőtt le tudta volna tenni - bukkant rá a Blikk.

A KAV szerint Magyarországon a legtöbben a személygépjármű vezetéséhez szükséges B-kategóriás jogosítvány megszerzésével próbálkoznak. Ebben a kategóriában 2023-ban 415-en voltak, akik 10, 243-an, akik 11, és 151-en, akik 12 alkalommal futottak neki az elméleti vizsgának, mire sikerült azt teljesíteniük és továbbhaladhattak a jogosítványszerzés folyamatával.

Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy míg a KRESZ-vizsgával korlátlan számban próbálkozhatnak, addig a gyakorlati vizsga teljesítését két éven belül maximum 5 alkalommal lehet megpróbálni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.