Nyár vége óta bekeményített a fogyasztóvédelem. Azóta intenzíven ellenőrzik, hogy a könyvesboltok betartják-e a kormány által gyermekvédelmi törvényekre vonatkozó rendelkezéseket.
Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív vezetője arról számolt be a HVG-nek, hogy egyre gyakoribbak az ellenőrzések, a Líra üzleteiben már legalább 15 alkalommal jártak az ellenőrök. A lap szerint nem csak a Líra érintett az ügyben, a Librit is rendszeresen vizsgálják.
Belső körökben többen is úgy gondolják, hogy a kormányhivatalok célzottan álltak rá az ellenőrzésekre. Ezzel kapcsolatban a HVG megkereste a Miniszterelnökséget, de válasz egyelőre nem érkezett a részükről.
Beszámolók szerint az ellenőrök vásárlóknak adják ki magukat egy ellenőrzés során és úgy figyelik, hogy a könyvesboltok betartanak-e minden törvényi előírást. Tehát lefóliázva és elkülönítve tartják-e az olyan tartalmú könyveket, amelyek a törvény szerint károsan hatnak a gyerekekre.
A Lírát júliusban 12 millió forintra büntették azért, mert nem fóliázta be az egyik olyan ifjúsági könyvet (Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás), amiben homoszexuális tartalom is megjelenik. A Líra azóta felfigyelt egy hibára a jogszabályban, ami miatt az ellenük indított pert is elveszítheti a kormány.
Ezért a Líra a bíróságon támadja a rájuk rótt bírságot, de ennek kapcsán még nem tűztek ki új tárgyalást. Nyáry Krisztián szerint ez majd novemberben lesz várható. A bírság végrehajtásának felfüggesztését is kérte a cég amit elsőfokon elutasítottak, de másodfokon még nem született döntés.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
