A Bécsi Orvostudományi Egyetem csütörtökön vehette át adományként Ludwig van Beethoven (1770-1827) koponyájának utolsóként fennmaradt darabjait.
A két darab tenyérnyi és tíz darab borsónyi méretű csontot 1863-ban, a világhírű zeneszerző újratemetésekor távolították el. A maradványokat utoljára az Egyesült Államokban őrizték – olvasható az MTI-n.
Beethoven már fiatal éveiben, amikor egészségi állapota romlásnak indult és kezdte elveszteni hallását, azt akarta, hogy halála után vizsgálják ki betegsége okát – mondta a Bécsi Orvostudományi Egyetem rektora.
Franz Romeo Seligmann (1808-1892) bécsi orvos, orvostörténész és antropológus 1863-ban távolította el a maradványokat tanulmányozás céljából a zenei géniusz 1863-ban történt exhumálásakor.
A maradványok egyelőre nem tekinthetők meg, mivel a következő hónapokban még tanulmányozni fogják őket. Egyes amerikai kutatók ugyanis felvetették, hogy a koponyacsontok talán nem is Beethoventől származnak. Christian Reiter, a Bécsi Orvostudományi Egyetem törvényszéki szakértője ugyanakkor erre vonatkozó tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy "semmi sem mond ellent annak, hogy a csontok valódiak lennének".
A szakértő két bizonyítékot is felhozott állítása alátámasztására: a megőrzött maradványok formája és a fűrésznyomok pontosan illeszkednek a Beethoven koponyájáról 1863-ban készített gipszlenyomathoz, amelyet a Bécsi Természettudományi Múzeumban őriznek. Másrészt az ezredforduló tájékán egy hajtincsen elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat során megemelkedett ólomszintet mértek. A koponyadarabokban szintén ezt tapasztalták.
Az év végéig talán már azt is tisztázhatják, hogy a zeneszerző miért vesztette el hallását és végül miben halt meg.
Vészesen közeledik az érettségi, most már itt az ideje elkezdeni a felkészülést. Összegyűjtöttük, hogy milyen szóbeli tételcímek és témakörök kapcsolódnak a fő érettségi tárgyakhoz - így biztosan könnyebb lesz a keresés.
Elkezdődött a második félév, ilyenkor sok végzős osztályfőnök egy pillanatra megáll, és végiggondolja: hogyan is fért bele ennyi minden az elmúlt hónapokba? Suba Gabriella részletesen számol be a megállás nélküli szervezésről és adminisztrációról.
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
