Egy japán kutatás szerint a fogak elvesztése hatással lehet az agy memóriáért és tanulási képességért felelős részének zsugorodására.
A japán Tohoku Egyetem friss kutatása szerint a fogászati problémák összefüggésbe hozhatók a hippokampusz, az agy memóriát, valamint tanulási képességet irányító részének zsugorodásával – írta meg az Interesting Engineering cikke alapján a 24.hu.
A kutatás alapját egy 2021-ben, a Neurology nevű szaklapban megjelent tanulmány adta, amiből az derült ki, hogy amennyiben a kor előrehaladtával egyre több fogát veszíti el az ember, úgy nő a kockázata a kognitív károsodások kialakulásának is. Ez tehát azt jelenti, hogy akár demencia vagy Alzheimer-kór is kialakulhat, ha nem vigyázunk eléggé az ínyünkre és a fogainkra.
Az egyetem kutatása viszont arra is rávilágított, hogy a fogak károsodása és azok elvesztése az agy mely részeire vannak hatással. A tanulmány során 172 embert követtek végig 4 éven keresztül, akik közül egyes résztvevőknél enyhébb és súlyosabb ínybetegségek is kialakulhattak, ezekkel párhuzamosan pedig néhány résztvevő esetében az agy hippokampusz nevű részének térfogata is csökkent. Egy fog elvesztése esetén annyival, amennyit egy évnyi öregedés okoz.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
