Egy japán kutatás szerint a fogak elvesztése hatással lehet az agy memóriáért és tanulási képességért felelős részének zsugorodására.
A japán Tohoku Egyetem friss kutatása szerint a fogászati problémák összefüggésbe hozhatók a hippokampusz, az agy memóriát, valamint tanulási képességet irányító részének zsugorodásával – írta meg az Interesting Engineering cikke alapján a 24.hu.
A kutatás alapját egy 2021-ben, a Neurology nevű szaklapban megjelent tanulmány adta, amiből az derült ki, hogy amennyiben a kor előrehaladtával egyre több fogát veszíti el az ember, úgy nő a kockázata a kognitív károsodások kialakulásának is. Ez tehát azt jelenti, hogy akár demencia vagy Alzheimer-kór is kialakulhat, ha nem vigyázunk eléggé az ínyünkre és a fogainkra.
Az egyetem kutatása viszont arra is rávilágított, hogy a fogak károsodása és azok elvesztése az agy mely részeire vannak hatással. A tanulmány során 172 embert követtek végig 4 éven keresztül, akik közül egyes résztvevőknél enyhébb és súlyosabb ínybetegségek is kialakulhattak, ezekkel párhuzamosan pedig néhány résztvevő esetében az agy hippokampusz nevű részének térfogata is csökkent. Egy fog elvesztése esetén annyival, amennyit egy évnyi öregedés okoz.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
