Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács felmérése szerint évente több ezer közlekedési baleset történik az elektromos rollerek óvatlan használata miatt.
Szigorú szabályokat vezetne be az elektromos rollerek használatára az Európai Unió – írta meg a hvg.hu.
Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) többek között szorgalmazza a bukósisak kötelező használatát, emellett pedig egy egységes szabályozás szerint 20 kilométer/órában maximalizálnák az elektromos rollerek sebességét, a kerekeknek pedig legalább 30,5 centiméter átmérőjűnek kellene lenni.
A javaslat szerint az elektromos rollerek használatának korhatárát 14-ről 16 éves korra emelnék, és megtiltanák, hogy a járdákon használják - na meg azt is, hogy alkohol fogyasztása után rollerezni lehessen.
„Az elektromos rollerek ma már mindennaposak az európai városokban, de a kórházakban is egyre több a járművel súlyos balesetet szenvedettek száma, ezért ésszerű, egységesített intézkedéseket kell bevezetni a közlekedők biztonsága érdekében – számolt be róla Antonio Avenoso, az ETSC elnöke. A közlekedési tanács felmérése szerint ugyanis 2020-ban több mint 2100 közlekedési baleset történt az elektromos rollerekkel összefüggésben, ez a szám viszont 2021-re már 5500-ra, 2022-re pedig 7600-ra növekedett, 2022 októberében pedig 11 vesztette életét a jármű óvatlan használata miatt.
Az RTL Híradó szerint az elektromos rollerek használatára jelenleg tagországonként különböző szabályok vonatkoznak, a magyarországi szabályokon és a KRESZ módosításán pedig az elmúlt két évben több minisztérium is dolgozott, eddig eredménytelenül.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
