Felismeritek a manipulált posztokat? Próbáljátok ki!

A Pajzs nevű app segít a 13-15 éveseknek, hogy felismerjék a gyanús posztokat.

  • Székács Linda

Az Idea Alapítvány alkalmazásában egy fiktív közösségi oldalon kell kiszúrni a gyanús médiatartalmakat.

A felhasználó posztokat lát, azonban ezeket nem lájkolni kell, mint más közösségi platformokon, hanem el kell dönteni, hova soroljuk őket: gyanúsnak egy adott szempont alapján, vagy megbízhatónak

- mondta Marinov Iván, a játék egyik fejlesztője, az Urbanlegends.hu oldal alapítója.

A fiktív hírfolyamban a felhasználók többek között digitálisan manipulált képeket és videókat, rejtett hirdetéseket, elfogult és agresszív posztokat, eredeti kontextusukból kiemelt fotókat, valamint egyik kategóriába sem sorolható, semleges tartalmakat láthatnak. A posztok besorolásában a játékosokat fiktív szakértők segítik csetüzenetek formájában.

Az alkalmazás ide kattintva letölhető, a hozzá kapcsolódó tanári útmutató pedig itt érhető el.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.