Három dolog, amit tilos és három, ami kötelező az egyetemi gólyatáborokban

Bár idén a koronavírus miatt visszafogottabbak lesznek a gólyatáborok - már ahol nem maradnak el -, van néhány szabály, amelyet a saját érdeketekben még most is érdesem betartanotok. Mutatunk pár jó tanácsot.

  • Eduline

Ami kötelező:

1. Elmenni a gólyatáborba

Ne tántorítsanak el benneteket azok a rémtörténetek, amelyek szerint a gólyatábor másból sem áll, csak szívatásból, alkoholból és buliból. Az esemény fő célja ugyanis, hogy megismerkedjetek a szaktársaitokkal és évfolyamtársaitokkal, miközben jól érzitek magatokat. Ha nem mentek el a gólyatáborba, akkor az első közös élményekből is kimaradtok, így szeptemberben nem fogjátok érteni a belsős poénokat, illetve nehezebb lesz barátokat szereznetek.

2. Részt venni az elsőre bugyutának hangzó egyetemi indulók skandálásában

Amikor mindenki teli torokból skandál, akkor ti se maradjatok némák, még akkor sem, ha elsőre őrültségnek tűnik az egész. Bár néha elég furcsa szövegek születhetnek, de ne feledjétek, ez csupán a közösség összekovácsolásáról szól. Ne fogjátok hát vissza magatokat!

3. Meghallgatni a tájékoztatókat

A legtöbben a gólyatáborban még hallani sem szeretnének az egyetemmel járó kötelezettségekről, de a bulizás mellett a tájékoztatókra is érdemes elmennetek. Ezeken ugyanis rengeteg hasznos információ elhangzik, ráadásul itt találkozhattok először a diákszervezetekkel és a HÖK-kel is.

Amit ne tegyetek:

1. Ne menjetek bele minden őrültségbe

Bár az előbb éppen azt hangsúlyoztuk, hogy minél több programon vegyetek részt, azért minden őrültségbe sem kell belemennetek. Higgyétek el, nem azzal fogtok bevágódni a leendő szaktársaitoknál, ha minden ivós versenyen leisszátok magatokat a sárga földig.

2. Ne tűrjétek el, ha zaklatnak

Sokan azt hiszik, hogy egy gólyatáborban mindent szabad és sokkal többet megengednek maguknak, mint más környezetben. Éppen ezért, ha a valami olyat tapasztaltok, ami zavar benneteket, akkor egyből jelezzétek a szervezők felé. A korábbi évek gólyatáboros botrányai után garantáltan oda fognak figyelni a panaszotokra.

3. Ne maradjatok le az első napról

Épp aznap érnétek haza a családi nyaralásból, amikor kezdődik a gólyatábor? Pedig az első egyetemi bulitokon érdemes az elejétől a végéig részt venni, ugyanis minden nap akad olyan ismerkedős vagy egyéb program, ami később pótolhatatlan. Arról nem is beszélve, hogy a bemutatkozós rész általában rögtön az érkezés után történik, ezért, ha van arra lehetőségetek, hogy végig jelen legyetek, akkor ne hagyjatok ki egyetlen napot se.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a jelenlegi szabályok engedik az egyetemi gólyatáborok megtartását, viszont a körülmények sokkal rendhagyóbbak és visszafogottabbak lesznek a megszokottnál. Ha idén kezditek az egyetemet és kíváncsiak vagytok, nálatok lesz-e - és milyen feltételekkel - gólyatábor vagy gólyahét, itt megnézhetitek.

Az élet nagy kérdései: kollégium vagy albérlet?

Az egyetem miatt költözők egyik legnagyobb kérdése: albérlet vagy kollégium legyen. Itt vannak a leggyakoribb pro és kontra érvek, amik szóba jöhetnek, amikor lakhatásról döntötök.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.