Az albérletpiacon július 23-a, ahogyan azt megszokhattuk, a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után nagy roham várható, jó hír azonban, hogy több okból is, de az árak csökkennek - közölték a lakáspiaci szakértők az MTI-vel.
A budai oldalon az egyszobás lakásokat 110-140 ezer forintért, kétszobás lakásokat 115-160 ezer forintért, míg a 3-4 szobás lakásokat 150 ezer forinttól lehet bérelni. A pesti belső kerületekben a legtöbb idén kiadott egyszobás lakás a 100-130 ezer forintos tartományban maradt. A két-három szobás ingatlanok bérleti díja 150-200 ezer forint, de az ársáv alatt és felett is akadt bérbeadott lakás
- derült ki Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetőjénék közleményéből.
Az OTP Ingatlanpont hozzátette, az albérletpiac alakulása nagyban függ a járványhelyzettől. Ha az egyetemi kollégiumokban korlátozzák a férőhelyek számát, vagy esetleg zárva maradnak - mint például az ELTE esetén -, akkor élénkülhet a kereslet, ami felnyomhatja az árakat a centrumban. A külső körzetekben azonban csökkenhetnek a magas, 160-180 ezer forint körüli bérleti díjak, annak következményeként, hogy már a 100-120 ezer forintos sávban is jelentős a kínálat jó lakásokból - írják.
A Takarék Index elemzése szerint a járvány hatására Budapesten könnyebb helyzetbe kerülhetnek az albérletet kereső egyetemisták, mivel a turisták elmaradása miatt sokan a korábbi rövid távú bérbeadás helyett a hosszabb időtávra kiadást választhatják.
Nem éri meg befektetni a felvételizőknek?
A lakásbérlés és -vásárlás lehetőségéről kiderült, hogy Budapesten, 3 éves alapképzéssel számolva, már csak kivételes esetekben éri meg vásárolni a fedezeti időtávok (az a pontot, ahol a bérlés és vásárlás költsége még éppen megegyezik) emelkedése miatt. Számításaik szerint, míg tavaly 1,8 és 7,6 év között volt az az időtartam, amelyben a saját lakás vásárlása tűnhetett az olcsóbb megoldásnak Budapesten, a mostani adatok alapján ez már 3,9-10 év között alakult - tette hozzá a Takarék Index.
Az utóbbi napokban utánajártunk, milyen lehetőségekkel számolhattok, ha a "hagyományos" koleszba nem kerülnétek be, és albérletbe sem szívesen mennétek: itt olvashattok a magán-, itt pedig a szakkollégiumokról.
Cél a felvételin olyan szakra bekerülni, amivel később aztán jól is lehet keresni?
Számít-e egy képzési területnél a felvételizőknek, hogy később aztán mennyit lehet vele keresni diplomásként? Mennyire nehéz bekerülni a legnépszerűbbekre? Itt vannak a pontos adatok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
