Az ELTE és a Budapesti Corvinus Egyetem is újabb körlevelet küldött a hallgatóknak a koronavírussal kapcsolatban. Az ELTE-n minden hallgatót, arra kérnek - aki a Rómától északra fekvő területeken járt -, hogy maradjon otthon két hétig, míg a corvinusosokat arra figyelmeztetik, hogy ha lehet, csak halaszthatatlan esetekben utazzanak Észak-Olaszországba.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a tavaszi félév elején több felsőoktatási intézmény is e-mailben figyelmeztette a hallgatóit és munkatársait a koronavírus megelőzésével kapcsolatban.
Az ELTE vezetősége most újabb magyar és angol nyelvű levélben kéri a munkatársaktól, hallgatóktól és vendégektől, hogy aki Kínából, vagy más fertőzési gócpontból - különösen Észak-Olaszországból, ahogy fogalmaznak: a Rómától északra fekvő területekről - érkezik, és lázas, köhög, vagy légzési nehézséget tapasztal, két hétig maradjon otthon, illetve távol az egyetemi közösségtől - írja a hvg.hu.
A corvinusoknak kiküldött e-mailben az egyetem felhívja a hallgatók figyelmét arra, hogy mindenki még egyszer gondolja át, akar-e Észak-Olaszországba utazni, és ha lehet, csak a halaszthatatlan utazásokat vállalják. Illetve a levélben ismét kitérnek arra, milyen alapvető szabályokat érdemes betartani a koronavírus megelőzéséhez.
A levelekben mindkét egyetem azt kéri a hallgatóktól, hogy ha esetleg a koronavírus tüneteit tapasztalják magukon, akkor forduljonak saját háziorvosukhoz, vagy a a felsőoktatási intézmény által kijelölt szakemberhez.
Önként vonult karanténba négy pécsi diák a koronavírus miatt
A következő két hetet egy lakásban elzárva tölti az a négy pécsi középiskolás, akik a hétvégén Milánóban jártak, néhány kilométerre az azóta lezárt övezettől. A felkeresett orvosok szerint mivel tünetmentesek, ezért nincs tennivalójuk, a négy fiatal azonban úgy döntött - családjuk és társaik érdekében -, hogy saját magukat zárják karanténba.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
