Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a veszprémi Pannon Egyetem története.
1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karát Veszprémben hozták létre, ez tekinthető a mai Pannon Egyetem első indulásának, ugyanis egy évvel később (1950-ben) Veszprémi Vegyipari Egyetem néven önálló felsőoktatási intézménnyé vált a BME kara - így találkozott a két egyetem története. Kezdetben tehát vegyészmérnök képzés és kutatómunka folyt az egyetemen.
Az intézmény története azonban valójában korábbra nyúlik vissza: az egyetem 1990-ben megszületett - akkor már - Pannon Agrártudományi Egyetem néven bővült a keszthelyi Georgikon Karral. Az ország legrégebbi mezőgazdasági intézménye (egykori nevén Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia) már 1797. óta működött, Festetics György alapításában - írják az egyetem honlapján. A következő fotó az 1900-as évek elején készült a keszthelyi épületről.
Az épület aztán - több karral egyesülve - létezett Agrártudományi Egyetemként is, mielőtt beolvadt volna a Pannon Agrártudományi Egyetembe.
Az egyetem neve az 1990/91. tanévben változott Veszprémi Egyetemre több kar és képzés bővülésével, mai formájában (Pannon Egyetemként) pedig 2006 óta működik.
Még több egyetem történetéről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Ilyen volt a régi Corvinus: képek és történetek
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Budapesti Corvinus Egyetem története.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
