Az egyetem, főiskola sokba kerül - a mindennapos kiadásokra még akkor is jókora összeget kell szánni, ha állami ösztöndíjasként tanultok, vagyis tandíjat nem kell fizetnetek. Mutatunk néhány egyszerű spórolási tippet.
Iratkozzatok be néhány könyvtárba
Így csak az egyszeri beiratkozási díjjal kell számolnotok, utána viszont könnyedén beszerezhetitek a tanulmányaitokhoz szükséges szakirodalmat (és persze a lazításhoz a szépirodalmat). Persze fontos, hogy időben kezdjétek el keresni a könyveket: a vizsgaidőszak közeledtével gyorsan elkapkodják a legfontosabb köteteket.
Vásárolhattok szemeszterbérletet
Ha Budapesten tanultok, és a családi büdzsébe belefér egy egyszeri nagyobb kiadás, a havi BKV-bérlet helyett érdemesebb szemeszterbérletet vásárolni. A szemeszterbérlet 16 200 forint, szeptember 1-től január 31-ig érvényes – vagyis valamivel jobban jártok, mint ha öt (3450 forintba kerülő) havi bérletet vásárolnátok.
Elfogyott az ösztöndíj? Öt dolog, amivel minden egyetemista sokat spórolhat
Még várni kell a következő havi ösztöndíjra, és a zsebpénzetek is fogytán? Mutatunk néhány tippet egyetemistáknak.
Keressétek a diákkedvezményeket
Az egyetemek és főiskolák környékén számos gyorsétteremben, könyvesboltban, szórakozóhelyen kedvezményt kaphattok, ha felmutatjátok a diákigazolványotokat – érdemes nyitott szemmel járni, és lecsapni az ilyen akciókra.
Tanuljatok meg főzni
Sok pénzt megspórolhattok, ha a kolis/albérletes szobatársakkal együtt főztök esténként – ez egyébként is jó közös program lehet. Érdemes megtanulni néhány egyszerű ételt, mert így biztosan jobban jártok anyagilag, mint ha minden nap valamelyik gyorsétteremben ebédelnétek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
