Érdemes nyitott szemmel járni a budapesti villamosmegállókban, a szemfülesek novellákra bukkanhatnak, így a telefon nyomkodása helyett olvasással tölthetik az időt a buszon, metrón, villamoson. Világszerte ehhez hasonló rendhagyó megoldásokkal népszerűsítik az irodalmat – van, ahol kedvenc könyveiket „hagyják el” az emberek a metrón.
Csak egy gombot kell megnyomni, és máris érkezik a novella, amelyet általában négy-öt perc alatt olvasnak végig az emberek – pont annyi idő alatt, amíg egyik megállóból elérnek egy másikba a londoni metróval. A brit főváros metrómegállóiban található „novellaautomata” híre gyorsan bejárta a világot, a londoni tömegközlekedők olyan szerzők műveit olvashatják, mint Virginia Woolf, Lewis Carroll és Charles Dickens, ráadásul ingyen. A londonihoz hasonló novellaautomaták Franciaországban, Hongkongban és az Egyesült Államokban is működnek.
Némi szerencsével a budapestiek is találhatnak maguknak olvasnivalót a megállókban – Herczeg Szonja író, újságíró december óta a londonihoz hasonló, ám – ahogy fogalmaz – „kézműves” módszerrel népszerűsíti az irodalmat. Borítékokat hagy a budapesti megállókban és villamosokon, amelyekben az általa írt novellák találják meg az utazók. Az írónő első, Kis üdítő, kis krumpli című kötete egyébként a Scolar Kiadónál jelent meg 2017-ben.
Terápia – az olvasónak és az írónak is
„Sokszor kaptam visszautasítást az életben, nem csak az írásaimra, de másra is, és azt tapasztaltam, hogy – mivel mindenkivel megesik hasonló – ilyenkor az ember hajlamos elkeseredni vagy dühöngeni, esetleg feladni. Ezért úgy döntöttem, hogy mindenféle "engedély" vagy jóváhagyás nélkül közzéteszem az írásaimat” – mesélte Herczeg Szonja az Eduline-nak.
Az ötlet karácsony környékén fogalmazódott meg benne, meg szerette volna lepni az embereket. Már akkor is az volt a célja, hogy a kezdeményezéssel másokat is kimozdítson a komfortzónájukból és ösztönözze őket arra, hogy bátran álljanak elő a műveikkel – legyen az egy kép, egy kötött pulcsi, egy írás, vagy bármi más – és ne foglalkozzanak azzal, hogy mások mit gondolnak róluk. „Ez inkább terápiás dolog, nem irodalmi” – tette hozzá.
A novellákkal elsősorban a négyes-hatos villamos vonalán lehet találkozni, „azon járok nap mint nap”, de ismerősei és olvasói önkéntesen is terjesztik a novellákat, ezért jóformán megjósolhatatlan, hogy éppen hol bukkanunk rájuk, a szemfülesek találtak már borítékot a csepeli héven, Miskolcon, Székesfehérváron vagy akár a 75-ös trolin is.
„Én mindig elsomfordálok, miután otthagyom az írást, nem várom meg, mi a reakció. De egy olvasóm, aki maga is szokott terjeszteni, a következőt írta nekem nemrég: Szonjám, olyan szép jelenet zajlott le az előbb. Miskolc, Szent István tér. Álldogálunk, hogy vajon kit kérjünk meg, hogy lefotózzon minket. Közeledett egy fura alak. Mondtam, hogy őt inkább nem. Odaért a padhoz, ahová novellagerillát ragasztottuk. Kivett egy novellát. Először csak állt és nézegette. Aztán elővette a szemüvegét és leült olvasni” – mesélte. Negatív visszajelzés nem érkezett, sőt azóta novellás blogjának még több olvasó van.
Ezen a térképen megnézhetitek, hol élt József Attila, Ady Endre vagy Kosztolányi Dezső
Különleges térképet mutatunk nektek, amellyel megnézhetitek, hol éltek a nagy írólegendák, mint például József Attila.
A novellákat egyébként már nem csak villamosmegállókban lehet elérni, több vendéglátóhelyen – például a GoFree bárban, a harmadik kerületi Málna Csoki-Tea-Kávéházban – már állandó helyük van, és pécsi könyvtárakban is folyamatosan újratöltik, mert szeretik az olvasók.
A villamosmegállókban a következő egy-két hétben szünetel a borítékok kiragasztása, „december óta csináltam és munka mellett már nagyon elfáradtam, de nemsokára visszatérek, addig is olvasók néha gerilláznak helyettem is”.
Veszíts el egy könyvet!
Hasonló akciókkal világszerte népszerűsítik az irodalmat. Az Egyesült Királyságban például 2012-ben indult el a Hagyj el egy könyvet a metróban! nevű kezdeményezés, amely azután vált igazán népszerűvé, hogy Emma Watson színésznő elkezdte a kedvenc feminista könyvei általa dedikált példányait elhagyni a metróban. Csupán annyit kért a megtalálóktól, hogy elolvasás után adják tovább a könyvet valakinek.
Hasonlóak a játékszabályok New Yorkban is. Az emberek itt is minden nap újabb és újabb könyveket hagynak el a metrón azzal a céllal, hogy bárki hazavihesse azokat. A szabály csak annyi, hogy elolvasás után vissza kell vinni a metróba a könyvet, hogy később más is elolvashassa.
Itthon is indult hasonló akció, a „Veszíts el egy könyvet” kezdeményezésben részt vevők parkban, padon, buszon, metrón, orvosi váróban is hagytak már el könyvet. Ráadásul egyéni kezdeményezésekből sincs hiány, néhány éve egy magyar blogger döntött úgy, hogy huszonegy napon keresztül huszonegy könyvet hagy el az utcákon – azzal a céllal, hogy a budapestieket rávegye az olvasásra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
