Már írják az új NAT-ot: az uniós forrásból fedezett, 2,4 milliárdos projekten a nyilvánosság kizárásával száz ismeretlen szakértő dolgozik - írja a Népszava.
A lap azt írja, teljes mértékben az Európai Unió támogatásával, mintegy 2,4 milliárd forintos projekt keretében zajlanak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásával kapcsolatos munkálatok. Noha az eddigi tervek szerint már a 2019. szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a "Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" néven futó fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e.
Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik, a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem.
Nem érjük be az értesülésekkel: kérdésekkel bombázza Csépe Valériát több szervezet
"Nem érjük be a többnyire a sajtóból származó, nem mindig megbízható értesülésekkel, egy társadalmi szintű szakmai egyeztetés aktív részesei kívánunk lenni" - írja nyílt levelében tizenkét pedagógiai szervezet, amely több kérdést tesz fel az új alaptantervről Csépe Valériának, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztosnak.
Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg.
Csépe Valéria néhány szűkebb körű szakmai fórumon bemutatta az addig elkészült NAT-verziót, ám vitára sehol sem kerülhetett sor. Holott a koncepció kidolgozásának (a társadalmi egyeztetést is magába foglaló) határideje december 31-e, ezután már a 2019/2020-as tanévben alkalmazható kerettantervek elkészítésének kellene nekilátni. A koncepciót eddig nem hozták nyilvánosságra, ám a Pedagógusok Szakszervezete követelésére megkapta a legutóbbi változatot, ami a koncepció kidolgozásából kihagyott szervezetek szakértőihez is eljutott.
Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
