Lassan javuló helyzet

Idén a kémiás hallgatók száma 33-ról 44-re nőtt, a földrajzosoké pedig 100-ról 190-re emelkedett. A rövid ciklusú képzésben sok hallgató már aktív pedagógusként dolgozik, az osztatlan képzésre felvettek egy része pedig nem fejezi be a tanulmányait, így a növekedés ellenére sem oldódik meg teljesen az utánpótlás problémája, tudjuk meg a Válasz Online cikkéből.

Ezzel a 2018–19-es szintre kapaszkodtunk vissza, az azóta történt szakadást dolgoztuk le” – foglalta össze a helyzetet Holtzer Péter.

Kémia és fizika: továbbra is kritikus a helyzet

Az osztatlan képzésben a kémiás és fizika szakos hallgatók száma még mindig rendkívül alacsony:

Idén se vettek fel egyetlen kémia-fizika szakos tanárhallgatót sem a felsőoktatásba. 2022-ben és 2024-ben egyet-egyet még igen, 2023-ban és 2025-ben viszont egyet sem. Országosan.”

Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy évente 120–150 kémiatanár éri el a nyugdíjkorhatárt, így a tanárok pótlása nélkül a minőségi oktatás fenntarthatatlanná válhat.

Egyelőre hiányzik a hosszú távú stabilitás

A béremelések és az életpálya ígérete reményeket adhat a pályaválasztóknak, de a pedagógusi szakma társadalmi megbecsültsége, a terhelés és az adminisztrációs feladatok továbbra is komoly kihívást jelentenek. A nyugdíjba vonuló tanárok száma évente meghaladja az új felvettekét, így az utánpótlás biztosítása továbbra is kritikus kérdés.

Központi kérdés a kötelezően kémiára fordítandó óraszám

A szakértők szerint nem csak a létszám, hanem a képzés tartalma is kulcsfontosságú. Lente Gábor professzor a Magyar Tudomány augusztusi számában kiemelte:

Ha nincs, aki színvonalasan tanítsa a tárgyat, akkor inkább ne is legyen kémiaóra, az iskolában az időt olyasmivel is lehet tölteni, amiből a diákoknak több hasznuk van.”

Ez a kérdés rávilágít arra, hogy a természettudományos oktatásnak nemcsak a tárgyi tudást, hanem a gondolkodási képességek fejlesztését is szolgálnia kell, miközben a pedagógusok száma és minősége kritikus tényező.