Pedagógussztrájk Horvátországban: emelik a béreket

Három ciklusban, hat százalékkal emeli a horvát kormány jövőre az állami tisztviselők és közalkalmazottak alapilletményét - közölte Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán a parlamentben. Emiatt elhalasztják az áfakulcs január elsejétől tervezett, 1 százalékpontos csökkentését, 25 százalékról 24 százalékra - tette hozzá. Ez azonban nem vet véget a tanítók és a tanárok október 10-e óta tartó sztrájkjának.

Ahogy beszámoltunk róla, múlt hét csütörtökön országszerte az oktatásban dolgozók mintegy 75 százaléka nem vette fel a munkát. Péntektől úgynevezett körkörös sztrájkba lépnek a tanárok, ami annyit jelent, hogy naponta más-más megye pedagógusai sztrájkolnak, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket.

A szakszervezetek mindenkinek egyenlő, 6 százalékos emelést kértek. A pedagógus-fizetések számítása az úgynevezett illetményszorzók segítségével történik, ezért erre nem megoldás az alapilletmények növekedése - mondták a kormányfő mostani bejelentéséről. Hozzátettették: az oktatási dolgozók fizetései így is elmaradnak a más közszférában dolgozókétól.

Branimir Mihalinec, a független szakszervezetek elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: először történt meg, hogy egy kormányfő a parlamentben béremelést javasolt, miközben figyelmen kívül hagyta, hogy jelenleg folynak a tárgyalások a szakmai szervezetekkel. A múlt hónapban az egészségügyi dolgozók sztrájkja után a kormány belegyezett abba, hogy megemeli az egészségügyi dolgozók bérét 7 százalékkal.

Horvátország költségvetési többlettel zárta az elmúlt két évet, és szeretné megőrizni ezt a teljesítményt, hogy legkésőbb 2024-re bevezethesse az eurót. Zágráb július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).

A pedagógusok béremelési követelésének elutasítása a kormányon belül is feszültséget okozott. A kisebbik koalíciós partner, a liberális Horvát Néppárt (HNS) vezetése úgy döntött, amennyiben nem teljesülnek a tanárok követelései, úgy nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést, és kilépnek a kormányból.

Parlamenti választások 2020 végén lesznek Horvátországban, ugyanakkor a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nem zárja ki annak lehetőség, hogy előrehozott választásokat tartsanak. "Nem fogadjuk el az ultimátumot, készen állunk akár az előrehozott választásokra is" - mondta korábban a miniszterelnök.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A kémiával folytatódik az érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.

Érettségi-felvételi

Még a tanévkezdés előtt megérkezik a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás a rászoruló családoknak

Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.

Közoktatás

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.

Felsőoktatás

Az „óvodai nevelő” státusz kivezetését is javasolja a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület

A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.

Közoktatás

„Nem biztos, hogy ott vagyunk, ahol szeretnénk” – Lannert Judit szerint érdemes a szakképzés javuló számai mögé nézni

Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.

Közoktatás

Vétójoga is lesz Lannert Juditnak: megjelent a rendelet a feladatairól és jogköreiről

Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.

Vitézy szerint a „hatalmi gőg és arrogancia” iskolapéldája volt a Pázmány Campus – felülvizsgálná a beruházást a Tisza-kormány

„Egy kudarcot örökölt a felálló kormány” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a meghallgatásán a Pázmány Campusról. A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.

Felsőoktatás