A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Öt magyar egyetem került fel a Leideni Egyetem legfrissebb, 2015-ös rangsorára, amelyet a felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók és kutatók publikációinak száma, valamint idézettsége alapján állítanak össze évről évre. A legjobb helyen a magyar egyetemek közül az ELTE végzett, a listát a Massachusetts Institute of Technology vezeti.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 538. helyet szerezte meg a Leideni Egyetem 2015-ös, 750 intézményt rangsoroló listáján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig az 577. lett. A Semmelweis Egyetem az 583., a Debreceni Egyetem a 681., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 703. helyen végzett.
A Leideni Egyetemhez tartozó Centre for Science and Technology Studies 2007 óta minden évben nyilvánosságra hozza rangsorát: a kutatók 2013-ig ötszáz egyetemet és főiskolát vizsgáltak, a tavalyi év óta azonban 750 intézményt rangsorolnak.
| Magyar egyetemek a világrangsorokban |
A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2014/2015-ös tematikus rangsorain a magyar egyetemek összesen 39 helyezést szereztek, a kelet-európai és közép-ázsiai egyetemek listájára pedig hat magyar intézmény került fel. A legelőkelőbb, 15. helyezést az ELTE érte el, amely a US News 2015-ös világrangsorában a 448. helyet szerezte meg. A QS 2014/2015-ös összesített rangsorában négy magyar egyetem szerepel. A brit Times Higher Education (THE) két 2015-ös rangsorára - az egyiket az akadémikusok, professzorok véleménye, a másikat pedig a tudományos és innovációs tevékenység, az oktatási-tanulmányi teljesítmény és a nemzetközi vonzerő alapján állították össze - nem került fel magyar egyetem, a társadalomtudományi képzéseket rangsoroló tematikus listán viszont a Közép-európai Egyetem (CEU) a 91. helyet szerezte meg. A feltörekvő és a BRICS-államok egyetemeinek százas rangsorára a debreceni, a szegedi és a Semmelweis Egyetem is felkerült. A zöld egyetemek 2014-es rangsorában a Szegedi Tudományegyetem az előkelő 19. helyet szerezte meg. Az Eduniversal mesterképzéseket rangsoroló listáin a Corvinus, a BME, a CEU és az International Business School szakjai is a legjobbak közé kerültek. |
A listát az oktatók kutatói tevékenysége, publikációik száma és idézettsége alapján állítják össze. Azt is figyelembe veszik, hogy a publikációk közül melyek tartoznak az adott szakterületen megjelenő tanulmányok legtöbbet idézett egy, tíz, illetve ötven százalékához. A 2015-ös listához a 2012-es és 2013-as publikációkat nézték meg.
A rangsor élén a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, a második a Harvard, a harmadik pedig a Stanford lett. A negyedik helyet a Berkeley, az ötödiket pedig a Princeton szerezte meg. Az első kilenc helyet amerikai egyetemek foglalják el, az első ötvenbe pedig 36 amerikai, kilenc brit, négy svájci és egy izraeli intézménynek sikerült bekerülnie.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.