Doktori címet adó, ötéves, osztatlan képzésként államtudományi mesterszak indul jövő szeptemberben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) - mondta az intézmény rektora a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Patyi András közölte: a mind a nappali, mind a levelező tagozaton államilag támogatott képzésben is induló szak elsősorban a közigazgatási, kormányzati, tehát a végrehajtó hatalom számára képez vezetőket, szakértőket, elemzőket, ugyanakkor felkészítik a hallgatókat arra is, hogy állami gazdasági szférában is helyt tudjanak állni.
Elmondása szerint a szak minden olyan, az állam működéséhez kapcsolódó ismeretanyagot tartalmaz, amely ahhoz kell, hogy a hallgató a helyi önkormányzatitól egészen a központi államigazgatási szintig - minisztériumok, autonóm szervek - el tudja végezni a munkáját.
Elsősorban vezetőket képeznek a szakon, ezért a rendszerismeret, az infokommunikációs technológiák, a modern gazdaságtudomány, a jogtudomány és a közigazgatástan mellett pszichológiai, szervezetszociológiai, valamint szervezési ismereteket egyaránt tanítanak a hallgatóknak - fűzte hozzá.
Tavaly egy törvénymódosítás tette lehetővé, hogy kizárólag az NKE indítson doktori címet adó államtudományi szakot. Ez ellen a jogi karok dékánjai tailtakoztak, mert szerintük nem egyeztettek sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem pedig a Magyar Tudományos Akadémiával. A dékánok szerint nem lehet szétválasztani a jogászképzést és államtudományokat.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
