Több magyar egyetem is előkelő helyet szerzett a Times Higher Education (THE) feltörekvő gazdaságok felsőoktatási intézményeit vizsgáló rangsorán. A Semmelweis Egyetem a top100-ba is befért a 64. helyezésével.
A 2021-es összesített listára kilenc magyar egyetem került fel. Ezek közül a Semmelweis Egyetem lett a legjobb, ami nem csak a top200-ba hanem a top100-ba is befért a 64. helyezéssel.
A második az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett a 147. helyen állva, a harmadik pedig a Pécsi Tudományegyetem lett, az egyetem 155. helyen végzett. A top200-as listába fért még a negyedik legjobb magyar egyetemként a Debreceni Egyetem a 195. helyezésével. A listán szerepel még a Szegedi Tudományegyetem a 201-250. helyen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem a holtversenyben a 351-400. helyen. A legjobb 500-ban pedig helyet kapott még a Szent István Egyetem is, amely a 401-500. helyen áll, ezen felül a Miskolci Egyetem is listás lett, azonban már csak 501+-os helyezést kapott.
Az idei rangsor legjobbjai a kínai egyetemek lettek, bezsebelve a dobogó mindhárom fokát (és a negyedik, ötödik helyet is): az első a Tsinghua University, a második a Peking University és harmadik a Zhejiang University lett. A térség egyetemi közül a horvátok kerültek még fel a listára, két versenyzővel. A legjobb intézményük a Spliti Egyetem lett, mely a 201-250. helyen végzett, a Zágrábi Egyetem 351-400. lett. A román egyetemek közül a bukaresti lett a legjobb (201-250), ezen kívül 12 másik intézményük került még fel a listára. Szlovákiából 6 egyetem szerepel a listán, a legjobb helyezésük 201-250. hely (Pavol Jozef Šafárik Egyetem), a szlovén egyetemek közül pedig kettő képviseli az országot a listán, közülük a Ljubljanai Egyetem 187. lett.
Hogyan áll össze a rangsor?
A rangsor készítői 48 ország 606 egyetemét minősítették, ez 14%-kal több, mint 2020-ban. 86 intézmény első alkalommal került fel a listára.
A THE a feltörekvő gazdaságok felsőoktatási intézményeinek rangsorolásakor ugyanazokat a szempontokat veszi figyelembe, mint az összesített világranglista esetében, csak más súlyozást használnak annak érdekében, hogy a lehető legjobban reflektáljanak a feltörekvő gazdaságok egyedi jellemzőire. A sorrend elkészítéséhez használt indikátorokat öt nagyobb csoportra osztható: oktatás, kutatás, hivatkozások, nemzetköziség és gazdasági bevétel.
Nemrég nyilvánosságra hozta a Quacquarelli Symonds (QS) a 2021-es tudományterületi listáját, ezen is több magyar egyetem került a legjobbak közé például a biológiai, az orvostudományi és a közgazdasági listán. Sőt hét magyar egyetem került be nemrég megjelent US News Best Global Universities 2021-es világrangsorába. A legjobb részeredményt a Semmelweis Egyetem érte el: 87. lett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
