A brit parlament alsóháza csütörtök este fogadta el az angliai állami egyetemi tandíjak lehetséges felső határának meredek emeléséről szóló kormányzati indítványt, ám a győzelem ára - az utcákat elöntő erőszak mellett - a fél éve hatalomra került konzervatív-liberális koalíció eddigi legnagyobb belső lázadása volt. Az indítványt az alsóház a vitanap végén huszonegy fős többséggel fogadta el, jóllehet a koalíciónak nyolcvannégy fős többsége van az összes többi frakció létszámához képest, vagyis a törvényjavaslattal több tucatnyi kormánypárti képviselő is szembefordult.

A Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták alkotta koalíciós brit kormány az általános költségvetési megszorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragta, és a csütörtök este elfogadott törvénnyel lehetővé tette, hogy az angliai egyetemek a jelenlegi 3290 fontról (egymillió forintról) kilencezer fontra (csaknem 3 millió forintra) emeljék az éves tandíj felső határát, pótlandó a kieső állami juttatásokat.

Az egyetemi tandíjakat Angliában nem a tanulmányok ideje alatt fizetik a hallgatók, hanem utólag kell törleszteniük, de akkor is csak abban az esetben, ha a végzett diplomásoknak már állásuk van, és éves jövedelmük eléri a brit kezdő diplomás alkalmazottak átlagfizetésének megfelelő 21 ezer fontot (7 millió forint). A tüntetéseket szervező brit országos diákszövetség (NUS) szerint azonban a felső tandíjhatár emelésének lehetőségével szinte bizonyosan élnek majd az egyetemek, és ennek eredménye az lesz, hogy a diplomások több tízezer font adósságteherrel kezdik pályafutásukat.

A diákok a kisebbik kormánykoalíciós partnerre, a Liberális Demokratákra különösen dühösek, mivel a párt első embere, Nick Clegg - a jelenlegi miniszterelnök-helyettes - a májusi parlamenti választások előtt még azt ígérte, hogy a liberálisok nem fogják támogatni a tandíj felső határának emelését. A csütörtöki alsóházi szavazáson sok liberális képviselő nem is szavazta meg az erről szóló kormányindítványt, sőt a tory padsorokban is többen tartózkodtak, vagy éppen a tervezet ellen voksoltak. Ez volt a májusi választások után hatalomra került koalíció eddigi legnagyobb szakítópróbája.

A parlament előtt tüntető tömeg a végszavazás előtt is többször keményen összecsapott a lovas egységekkel megerősített rendőri erőkkel, a szavazás után azonban elszabadultak az indulatok, és a tömeg törni-zúzni kezdett. Egy csoport megpróbálta betörni a pénzügyminisztérium, illetve a legfelsőbb bíróság közeli épületeinek bejáratait.

Sok tüntető átvonult a londoni West End híres - és a karácsony előtti időszakban különösen zsúfolt - bevásárlónegyedébe, és a Regent Streeten, valamint az Oxford Streeten több üzletet is feldúltak, számos kirakatot betörtek.

A Regent Streeten éppen akkor haladt el Károly walesi herceg és felesége, Kamilla cornwalli hercegnő autója, amelyet a tüntetők szintén megtámadtak. A támadók megrugdosták a jármű oldalát, a kocsihoz egy festékesdobozt vágtak, és betörték egyik ablakát is. A különleges kiképzésű Daimler végül megérkezett a londoni Palladium színházhoz, ahol a trónörökös pár egy gálarendezvényen vett részt, ám az exkluzív jármű úgy nézett ki, mintha a roncstelepről hozták volna ki: bal első ablaka be volt zúzva, oldalát horpadások borították, bal hátsó sárvédőjén és ajtóoszlopán pedig hatalmas fehér festékfoltok éktelenkedtek. A Clarence House - a brit trónörökös hivatala - csütörtök este közölte, hogy sem Károlynak, sem Kamillának nem esett bántódása.

A zavargások felszámolására indított rendőrségi akció még csütörtökön késő este is tartott. Az összecsapásokban harmincheten megsérültek, tizenöt személyt őrizetbe vettek.

MTI