Dzsúdógyakorlatok – esés állásból, csúsztatott esés állásból és dzsúdógurulás – a nappaliban, harminchárom másodperc alatt. Első ránézésre furcsa videókat oszt meg Facebook-oldalán Könye Szabolcs, a digitális oktatás miatt otthonról tanuló végzős diákjai azonban valószínűleg alig várják, hogy egy-egy újabb videó kerüljön fel a közösségi oldalra. A kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikum testnevelőtanára decemberben vette fel első videóját, így segítve a májusban testnevelésből érettségizők dolgát.

Azt mondja, a videókkal főként az a célja, hogy a diákoknak ne kelljen szaknyelven írt, 20-30 oldalas követelményeket olvasgatniuk, hanem élesben láthassák a gyakorlatokat. „Nagyjából nyolc éve vizsgáztatok emelt testnevelésérettségin, már sokféle vizsgázóval találkoztam. Voltak ügyesebbek, még ügyesebbek, és voltak, akik nem a központilag kiírt gyakorlatot mutatták be. Ami adódhatott abból, hogy nem tudták értelmezni a követelményeket, vagy rosszul töltötték le a netről. Ez viszont sajnos pontlevonással jár. Aztán most itt van a digitális oktatás is, ami még inkább megnehezíti a felkészülést” - mondja.

Van, amihez elég öt alma és egy labda

A digitális oktatás az összes érettségiző felkészülését megnehezíti, a legnagyobb kihívás előtt azok állnak, akik gyakorlati jellegű tantárgyból érettségiznek majd májusban. „A mi iskolánkban már tizenegyedikben elkezdődik a felkészülés az emelt testnevelésérettségire. Akik viszont most végeznek, ők mindenképpen hátrányból indulnak a korábbi végzősökhöz képest, hiszen tavaly tavasszal hónapokig otthonról tanultak, november óta ismét nincs iskola, így sok testnevelésóra és felkészítő elmaradt. Bár kaptunk engedélyt arra, hogy az iskolában gyakorolhassunk a diákokkal, szerintem a feltételek így sem egyenlők – például az uszodák sincsenek nyitva” – mondja Könye Szabolcs.

Pedig minden évben több ezren érettségiznek testnevelésből – tavaly tavasszal középszinten 2600-an, emelt szinten pedig több mint 1500-an vizsgáztak, de a szakmai vizsgatárgyak között is akad olyan, amelyhez szükség lenne gyakorlati foglalkozásokra: a sportismeretek nevű tárgy ilyen, amelyből tavaly tavasszal több mint ötszázan vizsgáztak. Sokan ilyen területen tanulnának tovább: a sporttudományi képzési területhez tartozó szakokra a 2020-as általános felvételin több mint 3500-an próbáltak bejutni, a Testnevelési Egyetemet például 2081-en jelölték meg a jelentkezési lapon.

Persze az érettségi feladatok egy részét komolyabb segédeszközök nélkül, otthon is be lehet gyakorolni – ilyenek például a labdajátékok. „Az, hogy nincs otthon kosárpalánk, nem gond, a mozdulatsort látják a felvételen, és ez a lényeg.  Ha a vizsgán megcsinálják a gyakorlatot és nem dobják be a kosárlabdát a gyűrűbe, akkor is kaphatnak 4 pontot az 5-ből. De például a labdarúgásban a dekázáshoz sem kell focipálya, sőt a szlalom labdavezetéshez sem. Utóbbihoz elég öt alma vagy bármi más, amit labdavezetés közben kerülgetnek, aztán lőhetnek a ház oldalára, esetleg két fa közé” – mondja a testnevelő, hozzátéve: a korlát- és a talajgyakorlatokkal már nehezebb a diákok dolga, azokat nem lehet otthon gyakorolni. „Viszont ahogy a F1-es pilóta is fejben végigmegy a pályán a futam előtt, úgy fejben a vizsgázók is megtanulhatják, hogy a talajon melyik elem után mi következik, és ha tornaterembe jutnak, már tudják fejben a gyakorlatot, így egy kicsit közelebb vannak a megoldáshoz” - fogalmaz.

A testnevelésérettségin persze nemcsak gyakorlat, hanem elmélet is van. „A digitális oktatás talán egyetlen előnye, hogy az elméletet most elég jól át lehet venni” – mondja Könye Szabolcs, aki úgy készül, hogy az eddigi minisztériumi nyilatkozatoknak megfelelően „normál” érettségi lesz, vagyis megtartják majd az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgákat is, de azzal a lehetőséggel is számol, hogy az utolsó pillanatban kiderül, hogy idén is csak a szóbelit lehet megtartani testnevelésből. Így történt tavaly: a diákoknak mind közép-, mind emelt szinten csak az elméleti vizsgarészt szervezték meg, a gyakorlati vizsgák elmaradtak. „Persze aki tudja a gyakorlatokat, hátránya nem lesz belőle, ha máshol nem, az egyetemen majd hasznosítja a tudását” – mondja, hozzátéve: „vírusmentes” tavaszban bízik és abban, hogy márciustól esetleg visszatérhetnek az iskolába, „a tanári társadalmat ismerve mindent megtennénk annak érdekében, hogy az utolsó hónapokban a lehető legjobban felkészítsük a diákokat”.

„Gyakorlatilag semmit nem mozognak”

„Most se reggeli és délutáni buszozás, se lépcsőzés nincs, de még annyi sincs, hogy átsétálnak egyik teremből a másikba. Gyakorlatilag semmit nem mozognak” – említi a középiskolások digitális oktatásának egyik negatív következményét Könye Szabolcs, hozzátéve: mivel a diákok minden feladatot online kapnak, rengeteget ülnek a számítógép előtt, a többség nagyon nehezen veszi rá magát, hogy sportoljon.

Pedig ebben a magyar tizenévesek egyébként sem állnak túl jól. A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatóinak friss, a magyar gyerekek egészségi állapotát áttekintő jelentése idézi a 2018-as Health Behaviour of School Aged Children nevű kutatást, amely alapján a magyar gyerekeknek mindössze 19-32 százaléka sportol naponta legalább egy órát. Szomorú összefüggés, hogy a rosszabb anyagi helyzetben élő szülők gyerekei közül jóval kevesebben mozognak rendszeresen, mint a tehetősebb családokban élők, de összességében a lányok is rosszabbul állnak ezen a téren, mint a fiúk. Nem véletlen, hogy több országban arra figyelmeztetnek szakértők, hogy az iskolabezárások, az elmaradt edzések és testnevelésórák miatt emelkedhet a túlsúlyos gyerekek aránya.

„Az online testnevelésórákon is sok mindennel próbálkozunk: aktivitást mérő alkalmazásokat kérünk vissza lefotózva, motiváljuk őket, hogy kerékpározzanak, sétáljanak, fussanak, csináljanak egy köredzést a szobában. Mindig küldök feladatokat, és lehet választani, a lényeg, hogy mozduljanak ki egy kicsit a gép elől. Sok fórumon is fent vagyok, azokon is ötletelünk, mit lehetne kitalálni, hogy ne menjen az egészségük rovására ez az online világ” – mondja a pedagógus.

Kaposvárról Nyíregyházára

A testnevelőtanár nem gondolta volna, hogy videói így megmozgatják majd az ismerősöket és az ismerősök ismerőseit. Sok hozzászólást és üzenetet kap, sokan pedig megosztják a videókat a közösségi oldalakon. „Kaptam kritikákat is, de a nagy többség elismerte, amit csinálok. Hangsúlyozom, tudom, hogy a legtöbb gyakorlatot lehetne sokkal szebben vagy éppen gyorsabban csinálni, de nekem ezzel az egésszel csak annyi a szándékom, hogy a diákok tudják, mik a feladatok. Az egyik hozzászóló a talajgyakorlatomra 3-ast adott, megköszöntem, mások annyit írtak ehhez a hozzászólóhoz, hogy lehet követni a példát és utánam csinálni a feladatokat. A többség viszont köszöni a segítséget, értékelik azt, amit eddig megcsináltam” – mondja, hozzátéve: a legjobban egy nyíregyházi diák üzenete lepte meg, aki azt írta, nagyon nagy segítséget jelentettek neki a videók.

A videósorozattal azt is meg szeretné mutatni, hogy ha 47 évesen meg lehet csinálni a gyakorlatokat, akkor egy 18 éves is képes rá – ha sokat gyakorol. „Persze azért van néhány olyan gyakorlat is, amit már nem merek bevállalni – például a szekrényugrás –, mivel szeretnék még a sportágamban versenyezni, így nem szeretnék lesérülni. Ezeket a tanítványaim segítségével fogom bemutatni. Illetve örülnék, ha több testnevelő is csatlakozna, mert azért a női tornaszereket nem szívesen mutatnám be, sokkal szebben mutatna a videókon, ha nem én csinálnám” – magyarázza. További videókat is tervez, de egyelőre nem tudja, azok mikor készülnek el – osztályfőnök a 9. évfolyamon. „Velük sok a dolgom, mivel gyakorlatilag 2020 márciusa óta nincsenek suliban, sok segítség kell nekik. Új iskola, új követelmények, új tanárok, és szinte még nem is ismerjük egymást” – magyarázza.