A 2025/2026-os tanév a Nyíregyházi Egyetem számára történelmi sikerrel indult: az intézmény minden eddiginél több hallgatót fogad, és immár az ország egyik legdinamikusabban fejlődő vidéki tudásközpontjaként tartják számon. Az öt évvel ezelőtti felvettek számához képest idén közel 2400 új hallgató kezdte meg idén a tanulmányait – ez kétszáz százalékos növekedés, amely jól mutatja a térség és az intézmény erősödő vonzerejét.
A Nyíregyházi Egyetem ma már a modern felsőoktatás egyik zászlóshajója Északkelet-Magyarországon. A hallgatók 78 százaléka államilag finanszírozott formában tanulhat, ami kiemelkedő esélyteremtést jelent. Az intézmény képzési kínálata a jövő gazdasági és társadalmi kihívásaira válaszol: a hallgatók háromnegyede a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú területeken – pedagógusképzésben, műszaki-informatikai, agrár- és gazdaságtudományi szakokon – tanul. Fontos eredmény, hogy mindhárom képzési helyünkön, így Nyíregyháza mellett Mátészalkán és Kisvárdán is növekedett a felvettek száma.
Az intézmény a hagyományaira is épít, így a több mint 57 éves pilótaképzés, illetve a pedagógusképzés több évtizedes hagyománya ma is meghatározó, ugyanakkor a fiatalok körében egyre népszerűbbek a mérnöki, IT- és környezettudatos, sporttudományi szakok, amelyek biztos jövőt és elhelyezkedést kínálnak. A tudatos pályaválasztás egyre fontosabb szempont: a Nyíregyházi Egyetem az elméleti tudás mellett gyakorlatorientált képzéseivel és szoros vállalati együttműködéseivel segíti a fiatalokat abban, hogy már a diploma megszerzésekor piacképes tudással rendelkezzenek.
Az intézmény nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is egyre elismertebb: a külföldi hallgatók száma néhány év alatt megtízszereződött, a nemzetközi mobilitás pedig soha nem látott lehetőségeket kínál. A Pannónia Program révén évente több száz hallgató és oktató szerez tapasztalatot külföldön.
A Nyíregyházi Egyetem ma a minőségi oktatás, a gyakorlati tudás és a közösségi élmény egyensúlyát kínálja – mindazt, amiért érdemes az egyik legdinamikusabban fejlődő egyetemen tanulni.
Az intézmény honlapja, ahol további információkat és tájékoztatást találnak a 2026-ban meghirdetett képzésekről és a jelentkezés tudnivalóiról: www.nye.hu
Ezt a cikket nem az eduline.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
