Dr. Kereszty Éva egyetemi docens az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A Jogi Továbbképző Intézetnél (JTI) ő felelős a Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember képzésért.
Milyen tantárgyakat tanítanak?
Olyan jogi alapismereteket tanítunk, amivel eltájékozódnak a jogi világban. Ezen belül segítünk megérteni és alkalmazni az egészségügyet érintő szabályokat. Ilyen jellegű ismereteket a hallgatóink nem tanultak előtte. Ez később hiányzik. Nemcsak arról van szó, hogy az orvosok félnek a műhibaperektől. Szisztematikusan végigtanítjuk az egészségügyi ágazatnak a speciális munkajogi vonatkozásait is. Például az ügyeletet, a gyógyszerügynek a teljes jogi szabályozási rendszerét, ami nagyon fontos, ha például változik a gyógyszertörvény. Nyilvánvalóan hangsúlyosan tanítjuk az összes egészségügyi jogszabályt: az egészségügyi törvényt, az adatkezelési törvény, a magzat védelmi törvényt, mindazt, amit a jogászok sem tanulnak kötelezően. Kell egy olyan csapat, aki ezekbe a témákba mélyen beleásta magát, mind a szakmai, mind a jogi oldalról. Mi ebben segítünk.
Milyen tapasztalataik vannak az elmúlt tíz évről?
Azt látom, hogy ezek a kollégák, azt a módszertant és ismeretanyagot, amit itt megszereztek a cikkeikben, publikációjukban, saját előadásaikban, felhasználják, terjesztik. Tovább viszik a képzés kultúráját, hátterét, betegjogi alapjait. Ez nagyon fontos. Nemrégiben szerveztünk egy frissítő képzést a már végzett hallgatóinknak. Megdöbbentően sokan jöttek el, igen nagy volt az érdeklődés, annak ellenére, hogy anyagi vonzata mellett meglehetősen időigényes is volt. Ez is azt mutatja, hogy érdemes dolgoznunk, a nálunk végzettek szívesen jönnek vissza hozzánk újból tanulni.Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
