Éves szinten 8 százalék alá csökkent a „gyerekinfláció” egy friss felmérés szerint.
Tovább lassult a gyerekek fogyasztási szokásai alapján összeállított termékkosár ára, de továbbra is 7 százalék fellett az árak emelkedése ‒ közölte a K&H.
A bank lapunknak küldött közleménye szerint a Központi Statisztikai Hivatal áprilisi éves inflációs mutatója 7,1 százalékos növekedést mutatott a tavaly áprilisban mért árakhoz képest, amikoris a gyerekinflációs kisárba tett termékek összértéke kevesebb mint 41 ezer forint volt.
„A kakaós csigát, gyümölcsjoghurtot, hamburgert, literes narancslevet, hátizsákot és szemüvegkeretet tartalmazó kosár összértéke jelenleg 43 588 forint.”
A K&H közleménye szerint „a több mint 7 százalékos drágulás meghaladja az áprilisi inflációt, amely éves szinten 4,2 százalékos emelkedésről tanúskodott”. Egyébként pénzintézet legutóbb tavaly novemberben ismertette ezeket az adatokat, és akkor is már több mint 42 ezer forintba került a kosár. Az akkor 7,6 százalékos emelkedésnek felelt meg 2023 novemberéhez képest.
Ahhoz képest tehát idén áprilisra kicsit lassabban nőtt a kérdéses termékek ára.
Hogy mit is jelent ez a kosár elemeire bontva?
Egyedül a gyümölcsjoghurt ára nem emelkedett, sőt, éves szinten 17 százalékkal,164 forintra csökkent.
„A kakaós csiga idén áprilisban 254 forintba került, szemben a tavaly áprilisi 244 forinttal, vagyis ebben az esetben 4 százalék feletti volt a drágulás. Jelentősebb növekedés látható a narancslénél és a hamburgernél. Előbbi ára több mint 30 százalékkal 1160 forintra, utóbbié 14 százalékkal 1870 forintra emelkedett. Mindez azt is jelenti, hogy a gyerekinflációs kosárban szereplő élelmiszerek és a narancslé árának összege 3448 forint volt idén áprilisban, ami 16 százalékkal haladja meg a tavalyi 3 ezer forint alatti szintet.” – foglalta össze a K&H.
A felsorolásból kimaradt hátizsák, illetve a szemüvegkeret ára is drágult. Előbbi 4 százalékkal 12 270 forintra, utóbbi pedig 8 százalékkal kerül többe, összesen 27 870 forintba.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
