A matematikus, az alkalmazott matematikus és a fizikus mesterdiplomákkal lehet a legtöbbet keresni a természettudományi területen.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint azoknak a pályakezdőknek, akik mesterdiplomát szereztek természettudományi területen, a bruttó átlagjövedelme 589 362 forint.
A 2020/2021-es tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikák szerint ezen a területen matematikusként lehet a legtöbbet keresni, aminek bruttó átlagjövedelme majdnem egymillió forint havonta.
Végzett pályakezdők bruttó átlagjövedelme:
A 9 szakirány közül három területen is 800 ezer forint fölötti átlagos bruttó havi jövedelmet mértek. Azonban a top három és a negyedik között egy komolyabb szakadék figyelhető meg. A negyedik legmagasabb fizetést elérő diplomával (a számítógép és kognitív idegtudomány) ugyanis több mint 200 ezer forinttal kevesebbet kapnak a friss diplomások, mint azok, akik fizikusként végeztek.
Az alapszakos természettudományi diplomák fizetéséről ebben a cikkünkben írtunk:
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
