Több mint 900 ezer forintos bruttó átlagfizetésre számíthatnak a frissdiplomás matematikusok

A matematikus, az alkalmazott matematikus és a fizikus mesterdiplomákkal lehet a legtöbbet keresni a természettudományi területen.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint azoknak a pályakezdőknek, akik mesterdiplomát szereztek természettudományi területen, a bruttó átlagjövedelme 589 362 forint.

A 2020/2021-es tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikák szerint ezen a területen matematikusként lehet a legtöbbet keresni, aminek bruttó átlagjövedelme majdnem egymillió forint havonta.

Végzett pályakezdők bruttó átlagjövedelme:

  • Alkalmazott matematikus: 837 308 forint
  • Biológus: 524 646 forint
  • Biotechnológia: 498 337 forint
  • Fizikus: 802 907 forint
  • Geográfus: 527 538 forint
  • Matematikus: 983 423 forint
  • Molekuláris biológia: 415 355 forint
  • Számítógép és kognitív idegtudomány: 591 433 forint
  • Vegyész: 570 741 forint

A 9 szakirány közül három területen is 800 ezer forint fölötti átlagos bruttó havi jövedelmet mértek. Azonban a top három és a negyedik között egy komolyabb szakadék figyelhető meg. A negyedik legmagasabb fizetést elérő diplomával (a számítógép és kognitív idegtudomány) ugyanis több mint 200 ezer forinttal kevesebbet kapnak a friss diplomások, mint azok, akik fizikusként végeztek.

Az alapszakos természettudományi diplomák fizetéséről ebben a cikkünkben írtunk:

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.