Minimálbér 2025: ennél kevesebb órabérért nem lehet majd jövőre dolgozni

2025-ben 9 százalékkal emelkedik a minimálbér.

A Magyar Közlönyben megjelent jövő évi minimálbérről szóló rendeletben rögzítették, mennyi lesz a minimum órabér – írja a hvg.hu.

A rendeletből kiderült, hogy januártól teljes munkaidő teljesítése esetén a minimum havibér 290 800 forint, a hetibér pedig 66 860 forint lesz.

2025-től a napibér alkalmazása esetén 13 380 forintot, órabér alkalmazása esetén 1672 forintot kell fizetni a munkavállalónak.

November 25-én a kormányzat aláírta a következő három évre szóló bérmegállapodást, aminek alapján:

  • 2025-ben 7 százalékkal emelkedik a garantált bérminimum és 9 százalékkal a minimálbér,
  • 2026-ban 13 százalékkal,
  • 2027-ben pedig 14 százalékkal fog tovább nőni a minimálbér.

Arról, hogy mint jelent a garantált bérminimum és azt kik kapják, illetve mennyire emelik annak összegét, bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István