Lassult, de még mindig 8 százalékos a "gyerekinfláció" egy friss felmérés szerint.
Bár tavalyhoz képest lassult, éves szinten még mindig 8 százalékos a "gyerekinfláció". Ennyivel emelkedett ugyanis a gyerekek fogyasztási szokásai alapján összeállított termékkosár ára ‒ közölte a K&H.
A bank lapunknak küldött közleménye szerint a Központi Statisztikai Hivatal márciusi éves inflációs mutatója 3,6 százalékos növekedést mutatott a februári és januári 3,8 és 3,7 százalékos emelkedés után. A múlt év elején viszont sokkal gyorsabban emelkedtek az árak: 2023 januárjában, februárjában és márciusában is 25 százalék felett volt az előző év azonos időszakára visszatekintő mutató. Az infláció tehát tavalyhoz képest lassult, és ezt igazolja a K&H által rendszeresen elvégzett felmérés is, melynek során arra kíváncsiak, hogyan változnak a legfiatalabbak körében népszerű és az általuk használt termékek árai.
A gyerekek fogyasztási kosarába került többek között kakaós csiga, gyümölcsjoghurt, hamburger, literes narancslé, hátizsák és szemüvegkeret is, ami a pénzintézet szerint összesítve 40 435 ezer forintba került 2024 márciusában, szemben az egy évvel korábbi 37 432 forinttal. Ez egy év alatt 8 százalékos áremelkedést jelent.
Legnagyobb mértékben a hamburger ára nőtt 15 százalékkal 1650 forintra. Ezt követte a narancslé 13 százalékos drágulással 871 forintos áron, majd a hátizsák, ami 9 százalékkal 11 640 forintra drágult.
Bizonyos termékeknek ugyanakkor csökkent az ára. 4 százalékkal olcsóbb lett például a kakaós csiga, ami 248 forintba kerül. A gyümölcsjoghurt pedig 206 forint, 8 százalékkal olcsóbb tehát, mint tavaly ilyenkor.
"A százalékos emelkedés mellett az infláció alakulása látható abból is, hogy míg 3000 forintból már nem lehet két hamburgert venni, miközben ebbe a keretbe 2023 márciusában belefért volna még két szendvics, arról nem is beszélve, hogy 2022 márciusában akár három hamburger is kijött volna ugyanennyi pénzből" - jegyzik meg a közleményben.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
