Ötezerrel több embernek nem volt munkája az országban, míg a külföldön dolgozók száma 13 ezerrel nőtt 2022 őszéhez képest.
Az októberi 202 ezerről 207 ezerre nőtt a munkanélküliek száma tavaly novemberben a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett adatai alapján. A munkanélküliségi ráta 4,1 után így 4,2 százalékosra módosult – írta meg a hvg.hu.
A 2023. szeptember–novemberi időszakban az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 29 ezer fővel, 212 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 43 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 13,8 százalék volt. Az összes munkanélküli 20,4 százaléka ebből a csoportból került ki. A munkakeresés átlagos időtartama 9 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Nőtt a foglalkoztatottak létszáma
2022 szeptember-novemberi időszakához képest a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 34 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 13 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké pedig 6 ezerrel csökkent. A 2023. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 755 ezer fő volt.
A 15–64 évesek közül 4 millió 629 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,2 százalék volt. A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 270 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,3 százalék volt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
