Hiába a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak már évek óta a felsőoktatási felvételiben, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint nem tartozik a legjobban fizető gazdasági képzések közé.
Ahogy azt már megírtuk, a 2022-es adatok alapján - amiben a 2019/20-as tanévben végzettek elhelyezkedési statisztikáit vizsgálták - a legjobban fizető gazdasági diplomák a(z)
voltak.
2023-ban viszont ezek közül csak a nemzetközi gazdálkodásnak sikerült megőriznie a pozícióját, mivel a 2020/21-es tanévben végzett egyetemisták pályakezdő bérei már teljesen másképp alakultak. Az alkalmazott közgazdaságtan esetében 2023-ban például már csak bruttó 482 ezer forint volt az átlagjövedelem, tehát csökkent az egy évvel korábbi bérekhez képest, a pénzügy és számvitel diplomásoké viszont bruttó 493 ezer forintra nőtt. Ennek ellenére ez az összeg már nem volt elég a top 3-ba kerüléshez.
A napokban megjelent friss adatok szerint a három legjobban fizető gazdasági diploma ugyanis 2023-ban a(z)
Azoknak, akik gazdálkodási és menedzsment alapszakon dipomáztak bruttó 488 ezer forint volt az átlagjövedelme. A legtöbb diplomás egyébként a Budapesti Gazdasági Egyetemről, a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről került ki, tehát a gazdasági képzések esetében egyértelműen Budapest a legnépszerűbb célpont a pályaválasztás előtt álló diákok számára.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
