Hány év alatt szerezhettek képesítést érettségi után, és milyen szabályok vonatkoznak rátok? Mutatjuk a válaszokat.
Az OKJ-s képzések megszüntetésével és a szakképzés rendszerének megreformálásával némileg megváltoztak a szakmaszerzés feltételei. "Alapszakmákat" már csak iskolarendszerű oktatásban; ötéves technikumban vagy hároméves szakképző iskolában lehet szerezni, a részszakmák és szakképesítések pedig maradtak a felnőttoktatásban.
Ha viszont már van érettségitek, de szeretnétek valamilyen szakmát is tanulni, nem kell ismét öt- vagy három évre visszaülnötök az iskolapadba, ebben az esetben ugyanis csak a szakmai tárgyakat kell elvégeznetek, a közismereti tárgyakat nem. Így tehát ti két év alatt végezhetitek el a képzést, és szerezhettek szakmai bizonyítványt.
Ha viszont nincs érettségitek, nektek az intézmény típusától függően öt vagy három évbe telik alapszakmát szereznetek.
A szakmatanulásról ebben a cikkünkben írtunk le nektek minden fontos tudnivalót:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
