Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Munkakörnyezet, munkatársak, felettesek, egyéb juttatások – ezek a szempontok mind felmerülnek az álláskereséskor, de a jelenlegi infláció, az emelkedő albérlet- és élelmiszerárak miatt érthető, hogy a munkavállalókat minden korábbinál jobban érdekli, mennyit fognak keresni. És ez igaz a pályakezdőkre is.
Már az állásinterjú előtt érdemes tisztában lenni azzal, mekkora fizetésre lehet számítani az adott munkakörben. De pályakezdőként honnan lehet információt szerezni? Itthon még nem szokás az álláshirdetésben megadni, nagyjából milyen bérre számíthatnak a jelentkezők – a szakemberek szerint részben azért, mert egyáltalán nem biztos, hogy a cégek fizetnek annyit a meglévő munkavállaóiknak, mint amekkora összeget az új kollégáknak kínálnak. Ráadásul előfordulhat, hogy egy – az elvárásoknak nem teljesen megfelelő – jelöltet felvesznek, de az eredetileg tervezett valamivel alacsonyabb fizetésért.
"Vannak olyan oldalak, ahol országosan, de régiókra lebontva is meg lehet nézni egy hozzávetőleges összeget. Emellett a saját kapcsolatrendszerünkben is lehet érdeklődni: keresni kell olyan ismerősöket, akik hasonló munkakőrben dolgoznak, ők is tudnak abban segíteni, hogy mi a reális bérigény"
– mondja Csikós-Nagy Katalin fluktuáció kezelő és outplacement szakértő, a HR-Evolution ügyvezetője, aki szerint érdemes kihasználni a munkaerő-közvetítők által nyújtott szolgáltatásokat, hiszen ők is meg tudják mondani, hogy mi a reális jövedelem az adott munkakörben.
Pályakezdő bérek
A Diplomás Pályakövetési Rendszer szerint az informatikai szakokon végzettek számíthatnak a legmagasabb kezdőfizetésekre, a 2020-as adatok szerint a két-három éves tapasztalattal rednelkezők nagyjából bruttó fél millió forint körüli összeget keresnek. Őket az államtudományi és műszaki diplomások követik, 400-450 ezer forint közötti bérrel, de a gazdasági alapszakosoknál is az átlagnál magasabbak a kezdő fizetések. A többi képzési területen, mint a bölcsésztudomány, társadalomtudomány, pedagógusképzés, az egészségtudomány, 200-300 ezer forintra lehet számítani, de ezek az összegek a mesterképzés elvégzése után 100-150 ezer forinttal emelkednek. Az osztatlan, vagyis öt-hat éves képzéseket elvégzők a műszaki, illetve az orvos-és egészségtudományi területen keresnek a legjobban, őket követik a jogászok, akik 300 ezer forint körüli bruttó bérről számoltak be 2020-ban.
Az összegek azóta persze emelkedtek, főleg azokon a területeken, amelyeken a mai napig komoly a munkaerőhiány, kiindulópontnak ugyanakkor tökéletesek lehetnek a pályakövetési rendszer adatai.
A rettegett bértárgyalás
Nem kérdés: az állásinterjúk egyik legkellemetlenebb része a bértárgyalás. Nem érdemes túl követelőzőnek lenni, ugyanakkor határozottságot kell mutatni. A HR-Evolution ügyvezetője szerint nem érdemes konkrét összeget mondani az interjún, inkább egy hozzávetőleges tól-ig összeget. Meg lehet említeni az életkörülményeket, például, ha a pályázó albérletben lakik, akkor elmondhatja, hogy annak fenntartásához van szüksége a megadott fizetésre.
Lehet úgy is kezdeni, hogy elmondjuk, már korábban utánajártunk, és úgy tudjuk, hogy ebben a pozícióban, ilyen tapasztalattal ennyi a reális munkabér, de rá is kérdezhet a jelölt, hogy milyen bérkategóriába esik az adott pozíció. Egy bértárgyaláson fontos a határozottság: érdemes felkészülni az esetleges kérdésekre, de ha valaki érdekérvényesítésben jó tud lenni, és megfelelő a szociális érzéke, akkor biztos, hogy az interjúztatókat is le tudja venni a lábáról.
Cégről-cégre
A HR-Evolution tavaly áprilisi kutatása szerint magas volt a fluktuáció Magyarországon, és bár az idei kutatás még nem készült el, várhatóan még magasabb lesz a munkahelyet változtatók aránya. Csikós-Nagy Katalin szerint a gyakori cégváltással lehetséges magasabb fizetésre szert tenni, ugyanakkor ez a taktika kockázatot is rejt – ha túl sok munkahely szerepel az önéletrajzban, az negatív színben tüntetheti fel a jelentkezőt, hiszen a munkáltató számíthat arra, hogy a pályázónak gondjai vannak az elköteleződéssel. Márpedig ha a munkáltató alapos kiválasztást végez, ez fontos szempont lehet. Ha valaki jól érzi magát a jelenlegi munkahelyén, jó a környezet és van kihívás, akkor nem érdemes váltani, inkább próbálkozzon a jelenlegi munkahelyén.
A HR-Evolution kutatása szerint egyébként a fizetés az egyik legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásakor, de legalább ennyire meghatározó a közvetlen felettes személye és az is, hogyan bánik az adott cég a dolgozóival.
Emelnek?
A koronavírus-járvány és a gazdasági helyzet persze a bérekre is hatással van: vannak ágazatok, amelyek a járvány hatására fellendültek, ilyen a gyógyszeripar vagy az ételkiszállítás, ezeken a területeken tudtak emelni a cégek. Ugyanakkor például az autóiparban a csiphiány miatt óvatosabbak voltak a munkáltatók. Az IT-szektor korábban is rendkívül jövedelmező terület volt, kiemelkedően magasak a fizetések. A kereskedelmet viszont komolyan sújtották a különadók, ez pedig a bérekre is hatással lehetett.
A HR-Evolution kutatása szerint a megkérdezettek kevesebb, mint fele kapott egyszeri, vagy határozatlan ideig havi rendszerességgel rezsitámogatást - ennek az összege 25 ezer és 100 ezer forint között mozgott.
Még mindig van "területi" eltérés a fizetésekben, bár már nincs akkora különbség Nyugat-Magyarország és a keleti régió között: „Kelet-Magyarország már kezd felzárkózni, korábban sokkal nagyobb volt a kontraszt. Így, hogy a keleti országrészt is sújtja a munkaerőhiány, és a különböző nagyvárosokban - például Debrecenben - nagyberuházások vannak, kénytelenek ott is korrekt béreket fizetni. Budapesten és környékén még így is magasabbak a fizetések 5-10 százalékkal, mint vidéken, de például Győr, Tatabánya és Sopron környékén is hasonló jövedelemre számíthatnak a dolgozók, mint a fővárosban"– mondja a fluktuációkezelő.
A cikk 2023. márciusában a HVG Karrier Plusz című kiadványában szerepelt.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).