Közeleg a 2023-as felvételi, jön egy újabb záróvizsga időszak, de az mindig fontos kérdés marad, hogy a mennyit keresnek a különböző tudományterületeken diplomát szerzettek. Most egy kicsit jobban megnéztük azt, hogy milyen esélyekkel indulnak azok, akik gazdasági szakon végeznek.
Évek óta a legnépszerűbb képzési területek listáját a gazdaságtudományi vezeti, 2022-ben összesen 28 603-an jelentkeztek és 17 393-an kerültek be erre a tudományterületre. De mennyit keresnek a pályakezdők?
Az alábbi Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2020-as kutatásában azok a hallgatók szerepelnek, akik a 2011/12 és a 2017/18 tanévek között abszolutóriumot szereztek. Arról már korábban írtunk, hogy mennyi a bruttó átlagkeresete az egyes tudományterületen végzetek.
A gazdasági szakokon végzettek havi bruttó átlagjövedelme: 356 766 forint.
Azok, akik a Budapesti Corvinus Egyetemen szereztek abszolutóriumot, azonban ennél is többre számíthatnak: 464 400 forintra. A BME-s hallgatók 404 ezer, az ELTE pályakezdői 285 ezer, a BGE hallgatói pedig havi 370 ezer forintos fizetéssel számolhatnak a felmérés szerint.
Azok, akik az IBS-en tanultak 367 ezer, az Óbudai Egyetem hallgatói pedig 364 ezer, a győri Széchenyi István Egyetemről indulók pedig 353 733 forintos bruttó jövedelemmel számolhatnak a DPR adatai szerint.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
