Mennyit lehet keresni a corvinusos, az ELTE-s vagy a BME-s gazdasági diplomával? Itt a válasz

Közeleg a 2023-as felvételi, jön egy újabb záróvizsga időszak, de az mindig fontos kérdés marad, hogy a mennyit keresnek a különböző tudományterületeken diplomát szerzettek. Most egy kicsit jobban megnéztük azt, hogy milyen esélyekkel indulnak azok, akik gazdasági szakon végeznek.

  • Csik V

Évek óta a legnépszerűbb képzési területek listáját a gazdaságtudományi vezeti, 2022-ben összesen 28 603-an jelentkeztek és 17 393-an kerültek be erre a tudományterületre. De mennyit keresnek a pályakezdők?

Az alábbi Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2020-as kutatásában azok a hallgatók szerepelnek, akik a 2011/12 és a 2017/18 tanévek között abszolutóriumot szereztek. Arról már korábban írtunk, hogy mennyi a bruttó átlagkeresete az egyes tudományterületen végzetek.

A gazdasági szakokon végzettek havi bruttó átlagjövedelme: 356 766 forint.

Azok, akik a Budapesti Corvinus Egyetemen szereztek abszolutóriumot, azonban ennél is többre számíthatnak: 464 400 forintra. A BME-s hallgatók 404 ezer, az ELTE pályakezdői 285 ezer, a BGE hallgatói pedig havi 370 ezer forintos fizetéssel számolhatnak a felmérés szerint.

Azok, akik az IBS-en tanultak 367 ezer, az Óbudai Egyetem hallgatói pedig 364 ezer, a győri Széchenyi István Egyetemről indulók pedig 353 733 forintos bruttó jövedelemmel számolhatnak a DPR adatai szerint.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.