Mennyit keres egy diplomás informatikus, bölcsész vagy jogász? Itt vannak a friss számok

Vajon egy bölcsész-, egy társadalomtudományi vagy egy természettudományi szakon szerzett diploma a "jövedelmezőbb befektetés"? Hoztunk egy rövid összehasonlítást arról, hogy keresnek a különböző tudományterületen végzettek.

  • Eduline

Az alábbi Diplomás Pályakövetési Rendszer 2020-as kutatásában azok a hallgatók szerepelnek, akik a 2011/12 és a 2017/18 tanévek között abszolutóriumot szereztek. A kutatásban a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) tárolt egyéni adatokhoz kapcsolták hozzá anonim módon más államigazgatási rendszerekben - például Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Innovációs és Technológiai Minisztérium és Diákhitel Központ Zrt. - tárolt tényadatokat.

A következő számok jöttek ki havi bruttó átlagfizetés terén:

  1. informatika 487 775 forint
  2. államtudomány 460 128 forint
  3. műszaki 429 052 forint
  4. gazdaságtudományok 356 766 forint
  5. művészeti 295 217 forint
  6. természettudomány 290 312 forint
  7. társadalomtudomány 287 439 forint
  8. orvos- és egészségtudomány 286 572 forint
  9. bölcsészettudomány 284 161 forint
  10. agrár 283 486 forint
  11. sporttudomány 255 564 forint
  12. jog 252 702 forint
  13. pedagógusképzés 226 077 forint
  14. művészetközvetítés 212 830 forint

Arról már nagyon sokszor írtunk, hogy az egyik legjövedelmezőbb terület az informatika, persze fontos kiemelni, hogy az egyes területeken a végzettek száma eltérő, illetve vannak olyan - például orvosi, közigazgatási vagy pedagógus - munkakörök, ahol a béreket egy központi rendszer határozza meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.