Diákként, egyetemistaként vállaltok munkát nyáron? Érdemes átnézni a legfontosabb szabályokat, mielőtt elkezdtek dolgozni.
A Munka törvénykönyve alapján az vállalhat munkát, aki már elmúlt 16 éves. Bizonyos feltételek mellett ugyanakkor már a 15. életévüket betöltött diákok is dolgozhatnak az iskolai szünet alatt - írja a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).
Munkaszerződés mindenképpen kell, a dokumentumban legalább az alapbért és a munkakört meg kell határozni. A nyáron dolgozó diákokra is érvényes a minimálbér és a garantált bérminimum – ennél kisebb fizetést nem kaphatnak, ha napi nyolc órában dolgoznak. Ha a szerződés nem tér ki a konkrét időtartamra, akkor a foglalkoztatás automatikusan határozatlan idejű.
A 18 év alattiak csak akkor dolgozhatnak, ha a szülő ehhez írásban hozzájárul.
A munkaviszony létesítését legkésőbb a munkába lépésig be kell jelenteni az adóhatóságnak (hogy ez megtörtént-e, azt az Ügyfélkapun ellenőrizhetitek, ha van regisztrációtok). Egyszerűsített foglalkoztatásnál nem kötelező munkaszerződést kötni, a jogviszony az adóhatósági bejelentéssel jön létre. A munkavállaló azonban kérheti, hogy foglalják írásba a szerződést – tette hozzá a minisztérium.
A diákok, hallgatók foglalkoztatása nem veszélyeztetheti az egészségüket, testi épségüket, „a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a diák a munkába álláskor és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez. Ha a veszélyek megelőzése érdekében szükséges, a diák munkavállalók számára is egyéni védőeszközöket kell biztosítani. Gondoskodni kell azok rendeltetésszerű használhatóságáról, védőképességéről, kielégítő higiénés állapotáról, indokolt esetben a tisztításról, karbantartásról, javításról, pótlásról. Különösen fontos, hogy a diákok a saját biztonságuk érdekében valóban viseljék is a védőeszközöket, tartsák be a munkavédelmi szabályokat és a munkáltató utasításait” - sorolta a TIM.
A diákok nem dolgozhatnak éjszaka, rendkívüli munkaidőt sem lehet elrendelni. A napi munkaidő legfeljebb 8 óra lehet, a napi pihenőidő is hosszabb, és nem osztható el egyenetlenül. Legalább 12 óra napi pihenőidő illeti meg őket, emellett évi 5 munkanap pótszabadság jár.
További részletes információk a munkaügyi, munkavédelmi rendelkezésekről ezen az oldalon találtok, ahol abban a segítenek, hogyan kell lekérdezni a jogviszonyt.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
