Vajon mennyit keres egy gazdasági szakot végzett pályakezdő? A friss statisztikákból kiderül.
A diplomáspálya-követési rendszer statisztikái a 2011/12 és a 2017/18 tanévek között abszolvált hallgatók adatait vizsgálta 1-3 éves munkaerőpiaci utókövetésük. A gazdasági szakon végzettek bruttó havi átlagkeresete a legfrissebb, 2020-as statisztikák alapján
356 766 forint.
A lgjobban a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett hallgatók keresnek, az ő fizetésük átlagosan bruttó 462 ezer forint, a második helyen állnak azok, akik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végeztek, az ő fizetésük kicsivel több 404 ezer. A harmadik helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói állnak 385 ezres fizetéssel.
Egy hónap sem kell
A gazdasági szakon végzettek kicsit több mint egy hónap - 42 nap - alatt találnak állást a diplomaszerzést követően. Az adatok szerint a legkönnyebben, alig fél hónap alatt az Eötvös József Főiskola hallgatói helyezkedtek el.
A statisztikák alapján a gazdasági szakon végzettek majdnem 64 százaléka diplomás munkát végez, a legtöbben ügyintézők vagy könyvelők lesznek, de sokan helyezkednek el bankoknál, biztosítóknál vagy más munkahelyeken mint tanácsadó vagy pénzügyi elemző.
Arról, hogy mennyit kereshettek a legnépszerűbb szakokkal, itt írtunk részletesebben.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
