Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Nehezen boldogulunk az idegen nyelvekkel: az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly a nyelvvizsgázók csaknem negyven százaléka megbukott a vizsgán. A legtöbben németből hasaltak el.

Tavaly több mint 127 ezren nyelvvizsgáztak valamilyen idegen nyelvből, de negyven százalékuk nem vehette át a bizonyítványt, 48 ezer vizsgázónak ugyanis nem sikerült elérnie a megfelelő pontszámot.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának adatai szerint a legtöbben még mindig az angollal próbálkoznak, tavaly összesen 88 521-en vizsgáztak ebből a nyelvből, több mint hatvan százalékuk át is ment a vizsgán.
A legtöbben németből buktak meg, 28 530 vizsgázóból 11 943-nak nem sikerült megugrania az akadályokat. Népszerű volt az eszperantó nyelv is, amelyből többen vizsgáztak, mint franciából, spanyolból vagy olaszból. Annak ellenére, hogy az eszperantót sokan azért kezdik el tanulni, hogy könnyen nyelvvizsgához jussanak, a több mint 3600 vizsgázó közül csak 1574-nek sikerült megszereznie a papírt.
Míg franciából több mint 2200-an vizsgáztak (majdnem negyven százalékuk nem jutott hozzá a bizonyítványhoz), addig olaszból csupán 1287-en próbálkoztak, közülük azonban 908-an sikeres vizsgát tettek. Spanyolból tavaly 1166-an vizsgáztak, és 282-en buktak meg. A teljes listát itt találjátok.
Arról, hogy mennyit kell fizetni a legnépszerűbb nyelvvizsgákért, itt olvashattok. A legjobb ingyenes nyelvtanulási lehetőségekről pedig itt találjátok cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.