Nehezen boldogulunk az idegen nyelvekkel: az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly a nyelvvizsgázók csaknem negyven százaléka megbukott a vizsgán. A legtöbben németből hasaltak el.
Tavaly több mint 127 ezren nyelvvizsgáztak valamilyen idegen nyelvből, de negyven százalékuk nem vehette át a bizonyítványt, 48 ezer vizsgázónak ugyanis nem sikerült elérnie a megfelelő pontszámot.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának adatai szerint a legtöbben még mindig az angollal próbálkoznak, tavaly összesen 88 521-en vizsgáztak ebből a nyelvből, több mint hatvan százalékuk át is ment a vizsgán.
A legtöbben németből buktak meg, 28 530 vizsgázóból 11 943-nak nem sikerült megugrania az akadályokat. Népszerű volt az eszperantó nyelv is, amelyből többen vizsgáztak, mint franciából, spanyolból vagy olaszból. Annak ellenére, hogy az eszperantót sokan azért kezdik el tanulni, hogy könnyen nyelvvizsgához jussanak, a több mint 3600 vizsgázó közül csak 1574-nek sikerült megszereznie a papírt.
Míg franciából több mint 2200-an vizsgáztak (majdnem negyven százalékuk nem jutott hozzá a bizonyítványhoz), addig olaszból csupán 1287-en próbálkoztak, közülük azonban 908-an sikeres vizsgát tettek. Spanyolból tavaly 1166-an vizsgáztak, és 282-en buktak meg. A teljes listát itt találjátok.
Arról, hogy mennyit kell fizetni a legnépszerűbb nyelvvizsgákért, itt olvashattok. A legjobb ingyenes nyelvtanulási lehetőségekről pedig itt találjátok cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
