Nyelvvizsga nélkül is csúcsra járnak: politikusok bizonyítványai

A KDNP-s képviselők háromnegyedének, a fideszesek kétharmadának nincsen nyelvvizsgája, a DK soraiban pedig csupán egy nyelvvizsgás képviselő ül.

  • Eduline
MTI / Illyés Tibor

Nyelvvizsgák a parlamentben

A száztizennégy fős Fidesz-frakcióban hetvenhat képviselőnek nincsen nyelvvizsgája, a tizenhat fős KDNP-frakcióból tizenkettőnek, a huszonkilenc MSZP-s országgyűlési képviselőből és a huszonhárom jobbikosból pedig nyolcnak-nyolcnak.* Az LMP-s képviselők közül mindenkinek van nyelvvizsgája, Ikotity Istvánnak és Szél Bernadettnek kettő, így az ötfős LMP-frakció több nyelvvizsgát tud felmutatni, mint a KDNP-s képviselők, akik ráadásul a hat bizonyítványból kettőt a volt köznevelési államtitkárnak, Hoffmann Rózsának köszönhetnek. A nyelvvizsgák aránya így a KDNP frakciójában a legalacsonyabb, majd ezt követi a Fidesz: előbbiben a képviselők alig negyede rendelkezik valamilyen nyelvvizsga bizonyítvánnya, utóbbiban pedig a harmada. A rekorder a DK-s Vadai Ágnes, aki öt nyelvből szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt, ráadásul ezek közül kettő felsőfokú, ugyanakkor a négy DK-s képviselő közül ő az egyetlen, akinek van nyelvvizsgája.

Mit tanult Hoffmann, Hiller és Novák Előd? Körbenéztünk a parlamentben.

Politikusok nyelvvizsga nélkül: száz képviselőnek semmilyen bizonyítványa nincs.

Sikeres politikusok nyelvvizsga nélkül

Másfél éve nagy port kavart, amikor az elmúlt évek egyik legnagyobb nyelvvizsgabotrányát követően az LMP nyilvánosságra hozta a képviselői nyelvvizsgaadatait. Ezután az Átlátszó megpróbálta kideríteni, mikor és milyen nyelvből szereztek bizonyítványt az országgyűlési képviselők, amire az akkori 224 fős Fidesz-frakcióból négyen, a 35 fős KDNP-ből tizenöten, a 48 fős MSZP-ből huszonheten, a 43 fős Jobbik-frakcióból huszonnyolcan válaszoltak. A beismerten nyelvvizsga nélküli politikusok között szerepel Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Karácsony Gergely, zuglói polgármester, korábban LMP-s, majd PM-es országgyűlési képviselő, és a fideszes Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is.

Orbán Viktor a parlamenti adatlapja szerint ugyan tárgyalási szinten beszél angolul, de nyelvvizsgát nem tüntetett fel. Vona Gábornak, a Jobbik elnökének középfokú nyelvvizsgája van angolból, Tóbiás Józsefnek, az MSZP elnökének viszont csak alapfokú. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyancsak tárgyalási szintű angol nyelvtudásról vallot, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek felsőfokú német nyelvvizsgája van, Palkovics László felsőoktatási államtitkár - aki mellesleg a BME-n járműgépészetet oktat - oroszból felsőfokú, angolból középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, Dúró Dóra a kulturális - és vele együtt az oktatási - bizottság jobbikos elnöke németből és angolból is középfokon nyelvvizsgázott, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár pedig bár jogász doktor és több diplomája és szakvizsgája is van, nyelvvizsgával valószínűleg nem rendelkezik, a németet tárgyalási szinten beszéli.

*Összesítésünkhöz a parlament.hu képviselői adatlapjait és a feltöltött életrajzokat használtuk, ahol a képviselők egy része nem nyilatkozott arról, van-e nyelvvizsgája, csak annyit jelölt meg, hogy tárgyalási/társalgási szintű nyelvismerettel rendelkezik. Mivel ugyanezek a képviselők az iskolai végzettségükről pontos adatokat tudtak megadni, feltételezzük, azért nem írták be a nyelvvizsgájuk szintjét és típusát, mert nem szereztek bizonyítványt. Emellett Rig Lajos, az április 12-i tapolcai választás jobbikos győztesét nem számoltuk, mivel az önéletrajza még nem szerepel a parlamenti honlapon, ugyanakkor semelyik életrajzában nem említ nyelvvizsgát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.