Ennyien kapták vissza a nyelvvizsga díját január óta

Több mint 21 ezer kérelem érkezett az államkincstárhoz – ennyien szerették volna visszaigényelni sikeres nyelvvizsgájuk díját.

  • Eduline
Túry Gergely

21 600 nyelvvizsgázó közül 12054-an kapták vissza a nyelvvizsga díját, összesen 351 333 860 forintot fizetett ki a Magyar ÁIIamkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága – derül ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) államtitkárának tájékoztatásából.

Az államtitkár Mesterházy Attila írásbeli kérdésére válaszolt, az MSZP-s képviselő azt szerette volna megtudni, „a nyelvoktatás hatékonyságának növelése érdekében kívánják-e emelni az idegennyelv órák számát, illetve csökkenteni a diákok egyéb irányú túlterheltségét”.

Rétvári Bence kiemelte: az iskolai nyelvoktatásról szóló felmérés eredményei azt mutatják, hogy a diákok átlagosan 924 nyelvórán vesznek részt, ami megfelel a visegrádi országok átlagának és meghaladja a szakértők által javasolt 900 órát.

Megvannak a részletek: így kaphatjátok vissza a sikeres nyelvvizsga díját

Most már mindent tudunk a sikeres nyelvvizsga díjának visszaigényléséről! A legfontosabb: azok is visszakaphatják komplex, szóbeli vagy írásbeli vizsgájuk díját, akik korábban már szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A részletekről az Euroexam szakembereit kérdeztük. Kik kaphatják vissza a nyelvvizsgák díját 2018-tól? A legfontosabb, sok nyelvtanulót érintő szabály: nemcsak azok kaphatják vissza a 2018.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.