Idegen nyelvű szövegeket kell olvasnotok az egyetem vagy a munkátok miatt, esetleg külföldi csoporttársakkal, munkatársakkal kell kommunikálnotok, de nem vagytok biztosak a nyelvtudásotokban? Most egy remek fordítót ajánlunk.
A Triplingo appot nagyon szeretik a felhasználók, legalábbis ez derül ki a véleményekből, az alapváltozat - amely huszonhárom nyelvet kezel - ingyenes, némi pénzért cserébe pedig a teljes alkalmazást használhatjátok. A Triplingo általában többféle fordítást kínál, ez kifejezetten jól jön, ha nyelvvizsgára készültök, vagy például levelezés közben nem a leggyakrabban használt fordulatokat szeretnétek használni. A szlengszótár, az utazók számára összeállított kulturális és praktikus tartalom különösen hasznos része az appnak.
Mit kell teljesítenie annak, aki 2020-ban felvételizik majd egyetemre?
Milyen felvételi követelményekkel számolni 2020-tól? Olvasói kérdésekre válaszolunk. Ha 2020-ban fogok felvételizni, már kötelező lesz, hogy legyen legalább egy nyelvvizsgám? Igen. Legalább középfokú tudás kell egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel természetesen bizonyítani is kell. Emelt szintű érettségit is kötelező lesz tennem? Így van.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
